Állami oktatásügyi reformról vitáztak Dunaszerdahelyen – Mi erre a garancia?

A program téziseit Vladimír Burjan vázolta fel körvonalakban. A reform egyik célja a 12 év kötelező iskolalátogatás bevezetése, ami magába foglalná az óvoda utolsó évét. Mindemellett az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektetnének a diákok szóbeli értékelésére a számokban kifejezett jegyekkel szemben. Burjan skandináv példát hozott fel, amely szerinte Szlovákiában is megvalósítható.

A tanácskozáson részt vett a parlament oktatásügyi bizottságának több tagja, Eva Smolíková (SNS) és Vörös Péter (Híd) is. Előbbi örömét fejezte ki a találkozó létrejötte miatt, mivel ahogy fogalmazott, „itt találkozik az ő munkájuk a pedagógusokéval”. Hangsúlyozta, hogy korábbi iskolaigazgatóként ő maga is megérti a reformmal kapcsolatos aggodalmakat és elvárásokat is. Felhívta a résztvevők figyelmét, hogy nem szabad tartani attól, hogy hozzászóljanak valamilyen formában a reformhoz.

Vörös Péter arra emlékeztetett, hogy tavaly sikerült elfogadtatniuk a kisiskolák diáklétszámmal kapcsolatos követelmények módosítását, illetve megszüntetését, ezáltal több kisiskola megmenekült a megszűnéstől. „Úgy gondolom, hogy ha jó kérdéseket teszünk fel, akkor megtalálhatjuk rájuk a jó válaszokat is. Még lesz két hónapunk, amikor a problémákról tanácskozhatunk, azután a parlamentbe kerül a téma” – szögezte le.

Peter Krajňák

Peter Krajňák (Híd) államtitkár egy poprádi iskolát hozott fel példaként, miszerint léteznek olyan intézmények Szlovákiában is, amelyek egyénileg előrébb járnak a többinél. Emlékeztetett arra is, hogy a felsőoktatásban valóban vannak olyanok, akik gyakorlatilag átsiklanak a rendszeren, és diplomát szereznek pedagógusként.

A reformot tíz évre tervezik, ami miatt néhányan szkeptikusak voltak. Pintes Gábor, a Katedra Társaság elnöke azért, mert ezt az időszakot túl rövidnek tartja ahhoz, hogy a reformot átültethessék a gyakorlatba. Az általunk megkérdezett iskolaigazgatók közül Nagy Árpád, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskola igazgatója pedig azért, mert véleménye szerint semmi garancia nincs arra, hogy a következő kormányváltásokkal nem borul minden ismét az oktatásügy területén is. „27 év alatt elfogyasztottunk 18 minisztert. Tehát átlagban másfél évente volt egy miniszterünk, és minden második előhozakodott egy újabb reformmal, amellyel az elődjét akarta felülmúlni” – jegyezte meg kérdésünkre.

Eva Smolíková (SNS)

A reform céljai közt szerepel az, hogy a teljes oktatási-nevelési rendszert új pillérekre helyezzék, és a diákokat is az alkotó gondolkodásra neveljék. Ehhez az oktatás minden szintjén beavatkozásra van szükség.

„Pozitívumként értékelem, hogy hosszú távon kezdenek végre gondolkodni. Ami eddig történt, az elkeserítő és szomorú mindenki számára, hiszen nincs egyetlen oktatási program az országban, amelyet végig lehetett volna vinni egy kilencéves időszakon. Az iskolák dobhatták a programjukat a kukába, amint jött egy újabb váltás” – fogalmazott kérdésünkre Masszi János, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatója.

A konkrétumokat hiányolta Patassy Szilvia, a Kodály Zoltán Alapiskola pedagógusa.

Masszi János szerint ugyanakkor a szándék pozitív, és az is, hogy nyilvános vitafórum zajlik a problémákról. „Az oktatási célokat még nem tudom kommentálni, mert még elég általános tézisek vannak megfogalmazva” – húzta alá, hozzátéve, hogy az eddigiektől abban mindenképpen pozitív az irány, hogy párbeszéd folyik a minisztérium és a pedagógusok között.

Nem ennyire derűlátó viszont Nagy Árpád, aki szerint a már általa említett probléma, a sűrű minisztercsere és reformváltás mellett további gondot jelent társadalmi szinten a főiskolák munkanélküli-képzése. „Büszkék vagyunk, hogy van egy magyar egyetemünk, de helyenként sajnos minősíthetetlen emberek jönnek onnan ki” – szögezte le. Úgy gondolja, hogy az oktatásügy e területén is változásra van szükség, mert ha mindenkit fel kell venni a gimnáziumba, akkor közülük sokan hiányozni fognak a szakközépiskolákból és a munkaerőpiacról. „Lesznek joghallgatóink, szociális munkásaink, egyéb humán végzettségű embereink, de a munkanélküliek táborát fogják erősíteni. Mérnökünk, technikusunk pedig nincsen, mert ezt a területet 25 év alatt leépítettük” – fogalmazott.

(para)