1
Pille Tamás - M1
Megosztás
Mottó: (A Misi Mókus kalandjai c. bábos meseszínház*) „ olyan kalasszikus témát boncolgat, mint a másság elfogadása.“ (Pille Tamás, az előadás rendezője)
Egy korábbi színházi kritikámban, épp ezen az oldalon említettem azt, hogy földünkön több olyan ember is élhet, aki pusztán azért jár színházba, hogy hátradőljön a székében és szórakozzon. Kacagjon, sírjon, kikapcsolódjon, vagy aktívan unatkozzon.
Ehhez nincs szüksége arra, hogy az adott rendező előre megmagyarázza azt a közéleti, felekezeti, vagy politikai eszmeiséget, amely majd – szándéka szerint – szárnyaltatja az előadás modorát.
A Magyarországról Komáromba szerződtetett színházi rendezők már a Duna hídján való átkelésük pillanatában leszögezik, hogy ők rendezői munkájuk során a világ minden kincséért sem ideologizálnának, „aktuálpolitizálnának”, „kisebbségieskednének”, mert nem! Őket kizárólag a művészet érdekli, de az nagyon!
Ezen elvek alapján verette ronggyá például Valló Péter Szucsinka plébánossal a katolikus egyházat a Különös házasságban.
Így állította szembe Szőcs Artur, az A velencei kalmárban Schylock-on és Antonion, keresztül a keresztényeket és a zsidókat.
És így tett örök érvényű vallomást Forgács Péter a Csirkefej ürügyén, miszerint a magyarországi áldatlan erkölcsi állapotok megbütykölésére kizárólag a magyar zsidóság az elhivatott. Lehet. Nem tudom.
Azt viszont igen, hogy Tersánszky Józsi Jenő a Misi Mókus kalandjait nem a másság elfogad(tat)ása miatt írta, hanem azért, mert:
1. Rákosi Mátyás uralkodása idején, egy hangyányival másabb szimbolikát volt ésszerű használni, mint a felvilágosult társadalmakban.
2. Szeretett és tudott jó hangulatú, derűs történeteket, legendákat írni gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
3. De! A Misi Mókus fekete farka nem a szexuális másság szimbólumát jeleníti meg, hanem egy szépírói ötlet eredményét, amely lehetett volna akár albínó őzike, vagy pöttyös vaddisznó is, különös tekintettel arra, hogy Tersánszky köztudottan kedvelte a nőket, s érdekes módon a nők is őt.
Ezért, a rendezővel teljes egyetértésben arra gondolok, hogy a Misi Mókus kalandjai című bábos mesejátékban arra kellene törekedni, hogy a bábok és a bábokat megszólaltató ragyogó színészek elmeséljenek egy bájosan didaktikus történetet, valami világot látott, ám hon- vágytól szenvedő kedvesen duzzogó állatkáról, aki emberi hangon, emberi szenvedéllyel jár kel egy meseszerűen mesebeli világban.
*A Misi Mókus kalandjai c. bábos meseszínház premierje 2015. október 1-én a Komáromi Jókai Színházban lesz