Azték aranydíszekkel ékesített farkas maradványaira bukkantak Mexikóvárosban

Kivételesen szép azték aranydíszekkel gazdagon felékesített áldozati farkas maradványaira bukkantak a régészek Mexikóváros belvárosának szívében.

Azték aranydíszekkel ékesített farkas maradványaira bukkantak Mexikóvárosban
Fotó: thehistoryblog.com

Az összesen 22 teljes darabból álló aranydíszlelet mind számát, mind minőségét tekintve rendkívüli. A díszek, köztük medálok, egy orrkarika és egy mellkaslemez mind vékony aranylemezekből készültek - mondta el az ástatást vezető régész, Leonardo López.

 A kőládába rejtett kincset áprilisban fedezték fel közel a mexikói főváros főteréhez, a Zocalóhoz, a gyarmatosítás korabeli római katolikus katedrális mögött, annak a helynek a szomszédságában, ahol egykor a ma Templo Mayor néven emlegetett legfontosabb azték piramis állt, amelyet a spanyolok pusztítottak el az azték főváros meghódítása után.

Kétségkívül ezek a legnagyobb és legkifinomultabb aranydíszek, amelyeket eddig felfedeztek - hangsúlyozta a régész, utalva arra, hogy az elmúlt majdnem négy évtized alatt 205 áldozati tárgyat tártak fel a lelőhely környékén, ebből 16 tartalmazott némi aranyat.

A kutató szerint nem sokkal azután, hogy a mintegy nyolc hónapos farkast leölték, a tetemet aranydíszekkel és egy, az óceánból származó kagylókból készített övvel ékesítették fel az azték papok, majd gondosan elhelyezték a kőládában egy réteg kovakőkés felett.

A nyugat felé néző farkas Vitzilopocstlit, az azték háború- és napistent jelképezte. Hitük szerint a farkasok segítették az elesett harcosokat átkelni a túlvilágot határoló veszélyes folyón.

A kőláda 1900-ben megsérült, amikor szennyvízcsatornát fektettek le mellé.

Ha a munkások észre is vették a ládát, nem keltette fel a figyelmüket - tette hozzá Leonardo López, aki szerint amennyiben meglátták volna az aranydíszeket, bizonyos, hogy azonnal kifosztották volna a lelőhelyet.

Az önmagukat mexikának nevező aztékok nagyra értékelték az aranyat, de még értékesebbnek tekintették a jádekőből és a quetzal madár ragyogóan zöld faroktollaiból készült tárgyakat.

Szinte a teljes aranykészletük a spanyolok kezére került, akik a megmunkált tárgyakat beolvasztották és rudakat öntöttek belőlük, hogy könnyebben szállíthassák át Európába.

Az arannyal feldíszített farkast Ahuízotl királynak (1486-1502), az aztékok leghatalmasabb uralkodójának idejében temethették el. Ahuízotl az aztékok uralmát délen egészen a mai Guatemala területéig terjesztette ki, azonban uralkodása különös kegyetlenségéről is hírhedt, ami talán szintén magyarázza a fiatal farkas sorsát is.

Leonardo López kiemelte: az állat bordáinak vizsgálatára van szükség az elmélete igazolásához, amely szerint akárcsak az azték templomokban legyilkolt ellenséges harcosokkal tették, az azték papok a farkas szívét is rituálisan kitépték az áldozati szertartás alatt.

(MTI)