Bemesélve

Legelőször a vidraasszony tlingit történetével ismerkedhetünk meg Balázs Imre József fordításában. Sárkányok, mantrák, beszélő békák bűvös világa tárul elénk a tibeti népmesékben, melyekből Péter Alexa fordításában olvashatunk egy csokorral. A török állatmesék egyikéből az is kiderül például, hogyan faraghatunk szenvedélyes olvasót egy medvéből – Veres Erika fordításai.

„Én emberi tapasztalatok gyűjteményének tekintem a népmeséket, és azt gondolom, hogy az elképesztő emberismeretük miatt van ekkora hatásuk. A régiek nemcsak a világot akarták megérteni és megmagyarázni a meséken, történeteken keresztül, hanem önmagukat és a másik embert is” – állítja Boldizsár Ildikó. Az interjúból (készítette Ayhan Gökhan) sok minden kiderül a műmesékről, a mese terápiás használatáról is.

Tóth Gizella tanulmányában a Magyarországon gyűjtött roma mesék motívumkincsét és típusait ismerteti. Z. Németh István gyermekverseiben pedig egyebek mellett a valaha szépségversenyt nyert túlsúlyos elefánt keserveivel is találkozhatunk.

Tóth László: Az ellopott nagymama c. mesekönyvéről Tamás Zsuzsa kritikájában magára a mesélésre tett reflexiókat és a mesei hagyományhoz való viszonyt emeli ki. Petres Csizmadia Gabriella kritikája Balla Margit: A földönkívüli kislány c. bemutatkozó kötetét, meseregényét vizsgálja a valóság és illúzió találkozásának szemszögéből. Szabó T. Anna Kyoko: Senki madra c. japán mesék által ihletett kötetével foglalkozik Steinmacher Kornélia recenziója.

Tanulmányt közöl Nádor Zoltán Bánki Éva: Fordított idő c. regényéről. Szászi Zoltán megjelenés előtt álló novelláskötetéből (Bábukák) a Portás, aki Leninre vigyázott című történetet olvashatjuk. Janáky Mariannától két drámai jelenetet (pantomimnovellát) olvashatunk. „Magánykupac vagy és voltál, csak úgy szikkadt a bánat az arcodon!“ – veti a szemére Szobor1 Szobor2-nek.

A továbbiakban Fellinger Károly verseket, Czapáry Veronika pedig prózaverseket közöl.

Molnár Eszter recenziójában a budai Várban rendezett Csontváry-tárlatot elmezi a festő kultuszát is szem előtt tartva. Laboda Róbert: Túlzások c. kötetéről Csuka Botond, Magyari Tivadar: A ragasztott ház c. prózakötetéről pedig Fleisz Katalin közöl kritikát. Regéczi Ildikó: Térképzetek az orosz irodalomban c. kötetét Gyürky Katalin elemzi. Ramadanski Draginja és Horváth Futó Hargita a Kovács Árpád jeles irodalomtörténész hetvenedik születésnapjára megjelenő tanulmánykötetről értekezik. Soóky László színikritikája a kassai Thália Színház A mizantróp előadását elemzi.

Olvasóinkat a nyáron is összevont duplaszámmal várjuk. Mi más lehetne a témája, mint maga a várva várt nyár. Figyelem, a szám ideális nyaralási olvasnivaló lesz!

szp