Betámadta a Paramétert néhány „szlovák-magyar“! Egy cseppet sem ijedtünk meg...

Edzett csávók vagyunk, de majdnem leesett az állunk, amikor észrevettük, mennyire berágott a Paraméter néhány olvasója az „Egyesek magasról tesznek a magyar nyelvre a köbölkúti kúton“ címmel közzétett beszámolónk miatt.

Betámadta a Paramétert néhány „szlovák-magyar“! Egy cseppet sem ijedtünk meg...
Paraméter-felvétel

Igaz, a szerző (hivatásos kollégánk) némi kommentatív elemet is elejtett a cikkben, amint annak címe is mutatja. (Helyesen tette egyébként.) Mindössze annyit kifogásolva, hogy a 70 százalékban magyar nemzetiségűek lakta Köbölkút község határában csak szlovák nyelven hirdetik: Megnyílt az új benzinkút.

Erre lett a szóban forgó cikk alatt akkora haddelhadd, mintha szegény szerző azt követelte volna a mulasztás miatt, hogy márpedig nulla perc alatt Magyarországhoz kell csatolni Köbölkút nagyközséget. Sőt, az Érsekújvári járás egész déli csücskét, mert, ha nem, akkor majd robbantgatunk...!

Ekkora hülyeség itt a Paraméternél természetesen eszünke sem jutna! És arra is mérget vehetnek az érintettek, a tisztelt helybeliekkel együtt, hogy egyáltalán nem az a mi legnagyobb problémánk, hogy bizonyos vállalkozók hanyagolják az anyanyelvünket. Meg esetleg a sajátjukat is... De még amiatt sincsenek álmatlan éjszakáink, hogy nem értjük, mit jelent magyarul az OTVORENÉ kifejezés. Szerintem ugyanis minimum úgy tudunk itt a szerkesztőségben szlovákul, mint az a „szlovák-magyar“ kommentelő, aki sértődötten azt üzente nekünk, hogy „ilyen silány értékű cikket“ még nem olvasott... Megnyugtathatom továbbá a nagyérdeműt, holtbiztosan tudjuk, hogy nem lett volna olcsóbb a kenyér, meg más sem, ha magyarul is(!) kommunikált volna a benzinkút tulaja...

Nos, kedves „szlovák-magyar“ olvasók! Az a tény, hogy valaki közületek nem képes felfogni, hogy miért illik egy őslakos magyarokkal teli szlovákiai településen magyar nyelven is tájékoztatnia potenciális klienseit egy vállalkozásnak, az egyáltalán nem a Paraméter szerkesztőinek problémája! Hanem kizárólag azé az illetékesé, aki a mulasztást elköveti. Ugyanez vonatkozik azokra a kommentelőkre, akik képtelenek felfogni, hogy miért kifogásolható a magyar nyelv mellőzése ilyen helyzetekben. Az ilyen vállalkozók és elvakult drukkereik ugyanis azt a hibát követik el, hogy azt hiszik, rajtuk kívül senki nem él a világon... Képtelenek továbbá megérteni, hogy egy nyelvhasználati gesztus túlmutat önmagán. Esetünkben azt jelenti, hogy a Szlovákiában élő magyaroknak (egyéb kisebbségben levő népcsoportok tagjaival együtt) azt kell érezniük: emberszámba veszik őket! Hogy még érthetőbb legyek: meg van becsülve a munkájuk, a munkájuk után befizetett adók és járulékok, a többségi nemzethez tartozók egyenrangúnak tekintik kultúrájukat, illetve állampolgárként őket magukat.

Mindez a világ civilizált szegleteiben egyébként természetes tény. Méghozzá nemcsak azokkal szemben, akik őslakosokként élnek egy-egy vegyeslakosságú térségben, hanem azokkal szemben is, akik vonattal érkeztek oda...

Szóval így.

Annyit azért itt a végén le kell szögeznem, a Paraméter szerkesztőinek társadalmi értékrendjét soha nem jellemezte holmi nemzeti indíttatású konfliktusgerjesztés. Irredenta gyűlölködés, mondvacsinált rinyálás kisebbségi létük miatt pedig pláne nem! Meg is szoktuk kapni ezért sokszor számos félművelt, agymosott ösztönlénytől, hogy nemzetárulók vagyunk. Mi több, nem is vagyunk igazi magyarok! Az efféle primitív vagdalkozás azonban pontosan annyit ér, mint azok a szerencsétlen kommentek, amelyekben azért kötöttek belénk, mert szóvá tettük anyanyelvünk hanyagolását...