Hibaüzenet

Notice: Undefined index: SCRIPT_NAME in conf_path() (line 564 of /var/www/html/includes/bootstrap.inc).

Bevetik a Dunán a jégtörő hajókat

A biztonságos hajózás érdekében a jégtörő hajókat helyezett működésbe a Dunán a Vízgazdálkodási Vállalat. Pozsonyban a Brezno, Dunacsúnnál a Krupina jégtörő hajó, a komáromi kikötőnél pedig a BD DUNAJ jégtörő hajó fogja törni a jeget.

Bevetik a Dunán a jégtörő hajókat
-illusztráció- (Fotó: TASR/AP)

„Megelőző intézkedésekről van szó, hogy ily módon kerüljük el a nagyobb károkat“ – nyilatkozta Jozef Dúcz, a Vízgazdálkodási Vállalat képviselője és kihelyezett üzemének igazgatója.

Dúcz elmondta, hogyha vastagabb a jég, a Vízgazdálkodási Vállalat az országok közti együttműködés keretein belül segítséget kérhet Magyarországtól. A magyarok egy olyan speciális jégtörővel rendelkeznek, ami ringatózással képes megfordítani a jégtáblát egyik oldaláról a másikra. Ilyen segítségre legutóbb 2006-ban volt szükség.

Jeges árvíz akkor alakul ki, ha a jégtáblák elkezdenek mozogni a vizen, feltorlódnak a mederben, vagy  megállnak a hidaknál, összegyűlnek, s eltömítik a medret. A jeges árvíz egy olyan jelenség, ami veszélyes, kritikus árvízi helyzetet okozhat.

A dunai jeges árvizek a korai középkorba nyúlnak vissza, először 793-ban, Pozsonynál történt ilyesmi.

A legveszélyesebb helyzet a 19. század közepén volt, amikor is 1850. február 5-én a 1123 centiméteres folyó elárasztotta Pozsonyt. A hatalmas jégdarabok nagy károkat okoztak az épületekben, hat ember vesztette életét.

1927-ben, 1928-ban, 1956-ban és 1963-ban szintén befagyott a Duna. 1946/47 telén a Duna 90 napra befagyott.

2006-ban a befagyott Duna megnehezítette a környező falvak, Bodak, Doborgaz és Vajka életét. Leállt a kompközlekedés, a falvak lakosainak 50 kmilométert kellett kerülniük.

TASR/para