Megosztás
A kötetben a humanista értékek felől közelítettem Faludy György költészetéhez. A humanizmus, mint egy főcsapás, végigvonul az életművön - fogalmazott a szerző.
Faludy Györgyre emlékeznek pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol bemutatják Blénesi Éva irodalomtörténész Olvass, bolyongj, szeress – A humanista Faludy önteremtése és világteremtése című könyvét, amely az erdélyi Irodalmi Jelen kiadó gondozásában látott napvilágot.
A kötetben a humanista értékek felől közelítettem Faludy György költészetéhez. A humanizmus, mint egy főcsapás, végigvonul az életművön – fogalmazott a szerző szerdán az MTI-nek. Blénesi Éva hét hónap alatt írta meg a kötetet az öt éve elhunyt Faludy Györgyről, ezalatt végigolvasta a teljes életművet.
A könyv három nagyobb egységre bomlik, a fő fejezet Az öröm művésze címet viseli.
"Csíkszentmihályi Mihály flow elmélete erősített meg abban a hitemben, hogy Faludy költészetéhez az út a boldogság és a öröm felől vezet" – fogalmazott az irodalmár, aki szerint a kötet címe az életműre jellemző hármasságra utal. "Önművelés, utazás, szerelem – ezek Faludy számára éppolyan fontos értékek voltak, mint Kölcseynek a Hass, alkoss, gyarapíts sor" – emelte ki Blénesi Éva.
A szerző arról is beszélt, hogy érdeklődésének középpontjában a lírai én megteremtése állt. "Onnantól kezdve, hogy Faludy kilencévesen eldöntötte, költő lesz, mindent ennek rendelt alá. Hosszú évek alatt alakította ki világképét, megküzdött a műveiből sugárzó harmóniáért" – fogalmazott. Kitért arra, hogy Faludy a humanista értékekre támaszkodva küzdötte le gyerekkori szorongásait vagy kalandos életének traumáit.
"Felismerte, az alkotás segíti abban, hogy felülemelkedjen a lelki bajokon" – emelte ki Blénesi Éva, aki felidézte, hogy Faludy ezen képessége nemcsak a költőt mentette meg a börtönben vagy a recski munkatáborban töltött évek alatt, de rabtársai életét is.
Az Értelmezés senkiföldjén című fejezet a költőtársak, utódok Faludy-értelmezéseivel foglalkozik, valamint azzal, miért várat magára az életmű "irodalmi pozicionálása".
"A kánonokból rendszeresen kimarad a Faludy költészete, aminek elsődleges oka talán az, hogy egy besorolhatatlan, semmilyen sémába be nem illeszthető alkotóról beszélünk. Nagyon érdekes, hogy az irodalmi centrumhoz képest inkább a periférián hatott az ő költészete" – mutatott rá Blénesi Éva arra, hogy Faludy főleg vidéki, határon túli folyóiratokban publikált, az Irodalmi Jelenben például állandó rovata volt. Mint megjegyezte, két vonulat érhető tetten: Erdély felé a villonos vonal volt erősebb, ez érezhető például Orbán János Dénes versein, a Kalligram folyóiraton keresztül pedig Németh Zoltánra, Csehy Zoltánra volt hatással.
Blénesi Éva szerint Faludy költészetének hatásait felerősítette a versek színpadi jelenléte. Pályája kezdetén Bajor Gizi, Major Tamás, az emigrációban Krencsey Marianne, Erdélyben Kovács György szavalta verseit, míg élete utolsó szakaszában a hazai színpadokon Turek Miklós önálló Faludy műsora vagy a Cinka Panna Cigány Színház Villon – Máshogy című előadásai voltak láthatóak. A szerző megvizsgálta azt is, milyen hatással volt a költő életműve más művészeti ágak képviselőire, például Hobóra, Péterfi Zsófia filmrendezőre, Nágel Kornél vagy Damó István grafikusművészre, Bahget Iskander fotóművészre, Gerendás Péter, Tihanyi László gitárművészre, valamint Horváth Orsolya képzőművészre.
A pénteki esten közreműködik Turek Miklós színművész, aki 2004-ben mutatta be a költőről szóló versszínházi előadását. Faludy György szeptemberben lenne 101 éves.
MTI