Két nő alatt megroppantam! :-)

Amikor az ember fiatal, nem nagyon törődik az egészségével – már ha természetesen egészséges. Az orvosi papírjaimban megtalalhatóak mindenféle gyermekbetegségek a gyerekkoromból, egy két tüdőgyulladás kiskoromból, pollenallergia (mindig van két hét június második felében, amikor muszáj gyógyszert szednem, mert különben megfulladnék a takonyban – már elnézést, de így van), de hál’ istennek semi nagyobb bajom nem volt idáig… Na, nem nagyon akarom dramatizálni az állapotom, jól vagyok egyébként, csak éppen járni nagyon nem tudok, mert kiújult a két évvel ezelőtt feltűnt porckorongsérvem. Már két éve is én tehettem arról, hogy egyáltalán kialakult, mert jópár éve hanyagoltam már a rendszeres tornát, mozgást, pedig szükségem lett volna rá éppúgy, mint minden más embernek, annál is inkább, mivel nagyrészben ülőmunkát végzek, és hát hamar eltunyul az ember, a fenének van kedve munka után még tornázni, vagy akármilyen fizikai megterhelésnek kitenni magát – ez a buta, kényelmes, lusta emberek legnagyobb hibája – legalábbis az enyém tuti. Na, de két éve még elég hamar kigyógyultam a derékfájásból, úgyhogy folytattam tovább lanyha életvitelem. Egészen tegnap délutánig. Akkor ugyanis aranykincs feleségemmel az egyik barátunknál fürödtünk kerti medencéjükben, amikor is Ilonka barátnőm húgaival együtt „megtámadott” a vízben, hogy revansot vegyenek azért, mert előzőleg vízbe fojtogattam őket. Hát, én pedig védekeztem, és elfeledkezve a kib. sérvemről, megpróbáltam mindkettőjükkel egyszerre végezni, elkaptam őket a derékig érő víz alatt, és megpróbáltam őket felemelni. Hát, ami ment régen, tegnap már nem, mert a víz alatt hallottam egy roppanást, szúró fájdalom a derekamban, és tudtam, hogy VÉGE! Tegnap este még nem is fájt annyira, de ma reggelre már fel sem tudtam kelni az ágyból. Már beszedtem egy marék fájdalomcsillapítót, kaptam egy infúziót is, hétvégén is kapok még kettőt, és hétfőn reggel ahelyett, hogy dolgozni mennék, vagy a tópartra fürödni, befekszem a dunaszerdahelyi kórházba, hogy kikúráljanak. Kint meg 45 fok lesz. Remélem nem lesz késő még felépülni, és újra fittnek lenni. Elég szar érzés 28 évesen ilyen baromságok miatt, amikről csak én tehetek, kórházban feküdni. Meg mi az hogy beleroppanok abba, hogy felemelek két nőt?! Szégyen! Alig várom már, hogy felépüljek, és tudjak ismét emelni! :-)