Ne hagyd veszni Istenem, ne hagyd Zobor-vidéket!

Egy újabb megmentési próbálkozás után, először mondhatom, hogy nem vagyok dühös, sem elkeseredve, bár az eredmény az én szempontomból hasonló a febr. 16-i „kerekasztalos” megbeszélés eredményéhez, de vannak dolgok, melyek mégis pozitív kicsengést adnak a találkozónak. Tizenegy hónapja, 2012. dec. 3.-án felhívásban szólítottam meg Zoboralja magyarságát iskola- és magyarságmentő találkozóra 2013. jan. 3-ra, hogy közösen találjunk megoldást az iskoláink és a magyarság mind siralmasabb helyzetéből való kijutásra. Megegyezéssel feb. 16-án került sor a „kerekasztalra” Kolonban

Egy újabb megmentési próbálkozás után, először mondhatom, hogy nem vagyok dühös, sem elkeseredve, bár az eredmény az én szempontomból hasonló a febr. 16-i „kerekasztalos” megbeszélés eredményéhez, de vannak dolgok, melyek mégis pozitív kicsengést adnak a találkozónak.
Tizenegy hónapja, 2012. dec. 3.-án felhívásban szólítottam meg Zoboralja magyarságát iskola- és magyarságmentő találkozóra 2013. jan. 3-ra, hogy közösen találjunk megoldást az iskoláink és a magyarság mind siralmasabb helyzetéből való kijutásra. Megegyezéssel feb. 16-án került sor a „kerekasztalra” Kolonban,
erről ITT
Zoboralji Magyarok Kerekasztala
ITT
Az identitásvállalás elemei és az asszimiláció mértéke. MI VÁR RÁNK?!
és ITT
Valóban menthetetlen Zoboralja?!

Tegnap, nov. 6-án, koloni kisgyerekes szülőkkel volt találkozónk, azokat szólítottam meg, akikre van kapcsolatom, ezúton kérek elnézést a többiektől. Egy tapogatózó beszélgetés volt, vélemények megismerése, elképzelések, milyen közösségi akciókat lehetne megvalósítani. Pozitívumot abban látok, hogy míg februárban többségében a helyi és zoboralji közéletben tevékenykedő személyek voltak jelen, tegnap „csak” szülők, s hogy a tegnapi eredmény hasonló a februári találkozóhoz, az a „csak” szülőkre nézve hízelgő!
Februárban a közéletiektől nem hangzott el egyetlen ötlet sem a megmentésünkre, az én diáktámogatási javaslatommal többen nem értettek egyet, de jobbat egyikük sem mondott, bár hasonló helyzet volt tegnap este is, de a szülők jelenléte tanúsítja, hogy van igény a magyar iskolára. Amíg lesznek ilyen szülők, addig nem veszünk el! Meg kell találni a módját az ilyen szülők számának megsokszorozására és főleg a születések számának növelésére, így állítható meg a beolvadásunk, mert megállítható, sőt megfordítható, csak hinni és akarni kell!
Minden javaslatot, ötletet MELY ÉRTÜNK VAN, meg kell valósítani, ha tudjuk, hogy segíti a közösségünket, vagy legalább nem árt. Ne az legyen a találkozók hangvétele, mit miért nem lehet...

a teljes írás itt található

http://www.zoboralja.sk/index.php?t=&p=&xp=&MId=&Lev=&Ind=2&MId=&P=index,hu,&Ind=1497