DAC utánpótlásképzés…

Számtalan cikket írtak(unk) már a DAC labdarúgó csapatáról, főként a legnagyobb eufóriát előidéző felnőtt csapatról, és mindig kicsit megfeledkezve az ifjúságról, utánpótlásnevelésüről.

Természetesen erről is van véleménye a szurkolónak, mint ahogy a futballhoz kötődő dolgokról általában, és sajnos nem mindig a legjobb.  

Tény és való, a dunaszerdahelyi drukker szívfájdalma, hogy nincs a kezdő tizenegyben egy csallóközi magyar gyerek sem, aki úgymond hazainak számít.

Rengeteg bírálattal találkozunk, ami utánpótlást, a korosztályos edzőket érinti. És most nem szeretnék foglalkozni a „megmondókkal” meg az időnap előtt nyugdíjba vonuló, vagy magukat edzőnek nevező egyénekkel, akik kritizálják a DAC utánpótlásedzőit.

Természetes, nincs az a szülő, akinek gyereke valamelyik korosztályos csapatban futballozik, és lelki szemei előtt ne lássa, hogy majd egyszer az ő fia fut ki a MOL aréna gyepére és eldönt egy Slovan elleni rangadót.

Azt sem vitatom, hogy nincsenek hiányosságok edzőink képesítésében, felkészültségében, na de aki azt ragasztja egy edzőre, hogy csak a pénzért csinálja (aminek a felét a futballszövetség adja) és nincs futballszeretet munkája mögött, az vagy hülye, de azt is megkockáztatom, hogy a mellőzöttség beszél belőle, mert nem merült fel a neve DAC körökben.

Világi Oszkárnak nincs varázspálcája, hogy egyszerre stadiont, akadémiát, és kis Messiket neveltessen ki Csallóközben.

Biztos vagyok abban, hogy ha a fent említett első két dolog elkészül, az edzőképzés is sorra kerül.

Más…

Kedves szülők!

Ha a DAC utánpótlás nevelését választották, akkor abban felhőtlenül bízni kell, nem a mérkőzések alatt osztani az észt, és mások gyermekeit kritizálni, mert a sajátodat tehetségesebb tartod, mint a másét.

Tessék leadni az edzőnek a gyermeket, és vagy magukra hagyni őket, önállóságra nevelésnek nem is rossz, vagy befogni a szájunkat, nem rontani az edző pedagógiai igyekezetét.

Benne van a pakliban, hogy nem fog fejlődni a gyermek. Vagy az edző képzetlensége, ám lehet, hogy a gyermek tehetségtelensége miatt.

Van megoldás. Méghozzá a megfelelő kommunikáció.

Pár dolgot azért ne feledjünk el, mégpedig, hogy a sport az egészség megőrzését, személyiséget, magaviseletet fejleszt, és már az is megéri, hogy gyermek egy közösségbe tartozik.

Az élsportot pedig a megfelelő családi háttér nagyban elősegíti.

A DAC utánpótlásedzőinek kívánok sok sikert és kitartást, mert tudom mekkora munkát igényel tevékenységük.

Hajrá DAC, hajrá Dunaszerdahely