Kettős nemzetiség – két nemzethez tartozás – kettős identitás

S hogy ez a mi szempontunkból miért fontos? Mert például ez a néhány kettős identitású lakos eldöntheti, hogy még többségben leszünk-e további 10 évig, vagy már kisebbségbe kerültünk. És ennél még fontosabb a már kisebbségben élőknél, akik már közel kerülnek a 15%-hoz, mert a 15% alá süllyedéssel elvesztik a magyar nyelv használatának jogát a közéletben!!! Tehát a magyar érzelmű honatyáknak mindenképp az a feladata a kormányban és a parlamentben, hogy a 2021-es népszámláláskor már benne legyen a törvényben a több nemzetiség megadása a válaszlehetőségek között!!!

Kettős nemzetiség – két nemzethez tartozás – kettős identitás

A google keresőben az első két kifejezésre nincs utalás, a kettős identitásra pedig elsőként Bindorffer Györgyi: Kettős identitás – etnikai és nemzeti identitástudat Dunabogdányban könyvét dobta ki a kereső http://mek.oszk.hu/03600/03649/03649.pdf , melynek áttanulmányozására nem vállalkozom, mert a mondandómhoz nem szükséges tudományos magyarázat a kettős identitás mechanizmusáról, csupán elég annyi, hogy létezik. 
De ráakadtam Lampl Zsuzsanna 2005-ös előadására is http://www.kerekasztal.org/2015/02/lampl-zsuzsanna-a-nemzeti-identitas-avagy-a-magyar-marka-megorzese/ , ebben pedig ezt találtam:
„A szlovákiai magyaroknál a kilencvenes évek végén a nemzeti identitás három típusa volt kimutatható: a szilárd magyar, a köztes és a szlovák identitás. Ezt A saját útját járó gyermek című könyvemben részletesen leírtam, most talán csak annyit mondanék, hogy úgy kell elképzelni, mintha volna egy „magyar nemzeti identitás-szakasz”, amelynek az egyik végpontjában van a szilárd magyar identitás, a másik végpontját pedig a szlovák identitás képezi, amely abban nyilvánul meg, hogy a magyar egyén identitást vált. A köztes identitás a két pont között mozog. Nem tévesztendő össze a kettős identitással, ami azt jelenti, hogy az egyén számára mindkét identitás fontos.“
Csak az utolsó mondat utal a kettős identitás létezésére, tehát létezik!
A napokban a Kanadai Magyar Hírlapban olvastam a „magyar etnikumú kanadaiakra vonatkozó új statisztikákról“,
http://kanadaihirlap.com/2017/10/27/tenyleg-van-348-ezer-kanadai-magyar/
ami ismét felébresztette bennem a kettős identitás problémáját, mennyit nyerhetnénk azzal, ha a népszámláláskor 2 nemzetiséget is bejelölhetnének a lakosok.
Az utolsó népszámláláskor Kolonban 90-en nem vallották be nemzetiségüket, de ha a kérdőíven ott szerepelt volna, hogy 2 nemzetiséget is bejelölhetnek, akkor biztosra veszem, hogy néhány 10 magyarral több szerepelt volna a 2011-es népszámlálási statisztikában, igaz, a szlovákok is többen lettek volna.
S hogy ez a mi szempontunkból miért fontos?
Mert például ez a néhány kettős identitású lakos eldöntheti, hogy még többségben leszünk-e további 10 évig, vagy már kisebbségbe kerültünk.
És ennél még fontosabb a már kisebbségben élőknél, akik már közel kerülnek a 15%-hoz, mert a 15% alá süllyedéssel elvesztik a magyar nyelv használatának jogát a közéletben!!!
Tehát a magyar érzelmű honatyáknak mindenképp az a feladata a kormányban és a parlamentben, hogy a 2021-es népszámláláskor már benne legyen a törvényben a több nemzetiség megadása a válaszlehetőségek között!!!
S mint a kanadai magyaroknál olvashatjuk:
„Ugyanakkor tudni kell, hogy a 264.685 magyar származással is rendelkező kanadai nem csak — és valószínű ma már többségben — nem is olyanok, akiknek az egyik szülő magyar volt, hanem inkább olyan esetek, ahol egy-egy nagyszülű volt magyar származású.“
Tehát a janicsározás, nemzetárulózás, butatótozás kizárásával, ellenben JÓ PÁSZTOR-i viselkedéssel, sok ilyen magyar megszerezhető lenne!
Természetesen tudatában vagyok annak, hogy a nemzeti hovatartozást illetően nem lehet összehasonlítani a kanadai lakosokat Szlovákia lakosaival, mert Szlovákiában a Magyar „vörös posztó“ sok szlovák számára, „Maďari za Dunaj“ – a Duna másik oldalán látnának szívesen, de a vegyes lakosú falvakban az ilyen kinyilatkozások lényegesen kevesebbszer okoznak problémát az ott élő vegyes lakosságnak.
Tehát, ha népszámláláskor a veszélyeztetett települések (15%) meg tudnák szólítani a magyar gyökerekkel rendelkező szlovákokat, elmagyaráznák nekik, miért fontos nekünk 15% felett maradni, s hogy ebből a többségi nemzetnek semmilyen kára nem keletkezik, ellenben „jó szomszédként, barátként, rokonként…” segítik a magyar kisebbséghez tartozó falubéli lakosokat, akik megtartották a magyar gyökereiket, hogy továbbra is szabadon használhassák anyanyelvüket, ezek a „kettős identitású magyarok” lehetnek a mérleg nyelve a 15% felett maradásban.
A nyitrai járás vegyes lakosú településeiben a köztársasági elnökválasztáson - Mečiar-Schuster-1999 – ezek a „szívük mélyén még magyarok” döntöttek Schuster győzelméről, épp a 10% alatti magyarságú falvak szerint lehet erre következtetni!
Tehát a politikusok feladata a 2 nemzetiséghez tartozás lehetőségének törvénybe iktatása, ezt követően pedig csakis rajtunk múlik, élünk-e ezzel a kettős nemzetiség kínálta lehetőséggel a létszámunk gyarapítására, de már mostantól ezen a „projekten” kellene dolgozni, hogy 4 év múlva 15% vagy 50% felett maradjanak, akik ebbe a veszélyzónába kerültek 2011-ben.
Én egy kérdőívvel kezdeném, melyben a kettős identitással, a két nemzethez tartozással kapcsolatban tennék fel kérdéseket, melyekkel felébreszthetjük a szívek mélyén rejtőző magyar identitást, a magyar gyökerekhez való tarozást.

PS: De elsősorban minden lehetséges eszközzel az identitás erősítésén kell dolgozni az asszimiláció ellen.
Az asszimiláció fékrendszere generális javításra szorul, de cserére szorulnak a szerelők és a javítóműhely is, mert eddig hanyagul végezték a javításokat, miközben a rendszerváltás óta horribilis összegeket vágtak zsebre!
Tehát az erős identitásért kell dolgozni, de nem úgy, mint Zoboralján, ahol a politikai hatalom és az azt kiszolgáló média olyan egyéneket emel példaképnek, akik szakadékba juttatták Zoboralját!

Balkó Gábor
http://www.zoboralja.sk