Rút kiskacsa ez a Nyitra

Vasárnap folytatódott a Fortuna liga, A DAC a Nyitra együttesét fogadta, amely az utóbbi 4 fordulóban elég szorgalmasan gyűjtögette pontjait. Na, nem a látványos támadó futball erényeit felvonultatva, hanem inkább szervezett védekezést szlovákiai szinten tökélyre fejlesztve.

Nem árulok el nagy titkot, mikor leírom, hogy a Nyitra kizárólag a védekezésre összpontosított. Tartott a DAC rohamoktól s annak „tizenkettedik játékosától”, a 8727 nézőtől.

Az ellenfél cserepadja mögött ültem, és edzőjük csodálatát is kivívta publikum.

Hallottam, mikor azt mondta „pekné”, utalva a lelátói hangulatra, viszont azt is, mikor a mérkőzés 85 százalékában csakis védekezésre utaló taktikai utasításokat osztogatott játékosainak.

Kedves Galád úr, az lehet, hogy szorgalmasan gyűjtögeti pontjai számát, de ez a antifutball nem valami szívet melengető látvány a futballszerető néző számára, legyen az nyitrai vagy DAC-s akár.

Amiért Önök jöttek elvitték, és idén már elvett tőlünk 4 pontot, viszont amit mutattak vasárnap arra nem lennék büszke a támadófutball hívei előtt.

Pár észrevétel DAC játékához az edző tevékenységéhez:

Tegyük fel, hogy tudtunk mindent ellenfelünkről, és próbáltunk a megszokott stílusunkban futballozni a megszokott felállításban. Földön tartva a labdát Pačinda és Kalmár kreativitásában, Ljubicic akaratában, Divkovič fiatal lendületében bízva hátha találunk egy gólt. Lehetőségeink még csak adódtak rá, de ebből semmi sem valósult meg.

Van ilyen…

Természetes, hogy amikor egy csapat, amely alkotni akar 8-9 védekező játékossal szemben nagyon nehéz dolga van. És ott lóg a levegőben egy szórványos ellentámadásból kapott gól. Na, de kérem a 12. percben lehetett érezni, hogy ez a Nyitra itt nem akar focizni.

A Vencl – Simončič – Križan a védelem tengelyében nagyon jól muzsikált a kapus Hrossoval mögöttük, és most talán sokan felhördülnek, de miért nem cserélte be a 199 centi magasságú Malecot közéjük, mellé, felnyomni Pačindát kétcsatáros, vagy akár 3 csatárosat vállalni Divkovičal?

Erre fel jött Pambou helyett Aluku, Vida helyett Mervó, és Divkovič helyett Ashiru.

Szerkezeti változás meg semmi, mert kemény volt a talaj?!

A futball egy gyönyörű játék, és ha nem is mindig, de néha rizikót kell vállalni, mert aki mer az nyer.

Hajrá DAC, hajrá Dunaszerdahely…