Választási TIPPMIX–avagy mit hozhat a szardobálós játék

     Mivel a kampány ezerrel dübörög, és az összes nagypolitikus, jobb esteben arról győzköd minket, menyire fontosak vagyunk, rosszabb esetben szardobálósat játszanak, úgy döntöttem nem traktállak titeket egy kampány írással.

 

     Próbáltam választó-hitegető és ígérgető írást is összehozni, de csak két dologra döbbentem rá az írás közben.

Az első az, hogy mindegy mit írok, a nagypolitikusoknak köszönhetően úgysem hisztek el nekem semmit, még a két szememet sem az arcomon. Még az arcomat sem. Sőt, a legtöbb embert nem is érdekli, mi zajlik körülötte az úgynevezett politikában! Ide fajult a nagy pártpolitika szüleményeként a politikusok imázsa, és maga a politika is.

Másik pedig az, hogy többre tartalak titeket annál, semhogy másfél hónappal a megyei választások előtt arról kezdjelek győzködni, hogy én vagyok a megye megváltója, én szeretem legjobban a vidékünket, csak én és csakis én vagyok az, aki nektek kell.

Ezért inkább úgy döntöttem, a saját kis egyszerű módszeremmel lazán elemzem a közeledő választások jelöltjeit személyeskedés nélkül.

Kezdjük a megyeelnök szereppel.  Összesen hat jelöltünk van, de mivel csak egy szabad szék, öt közülük szomorú lesz a novemberi karikák éjszakáján. Az újdonság az, hogy a megyeelnököt egy választási fordulóban választjuk meg, a radikális pártok elleni harc (?) eredményeként.

Íme a jelöltek. Berényi József MKP jelölt, Jaroslav Cehlárik mint független, Tibor Mikuš független (ő a mostani megye főnök, ezt írom azoknak, akik nem figyeltek az órán), Márius Novák Nový Parlament jelöltje, Rigó Konrád HÍD jelöltje, Jozef Viskupič a szlovák egyszerű - független – liberális – konzervatív – demokratikus pártok közös jelöltje. Ismétlem, független – liberális – konzervatív – demokratikus pártok közös jelöltje! Ez sajnos teljes mértékben tükrözi a mai politikai ellenzék képét. Szétszakadt, sokarcú és konkrét irány nélkül! Fuh!

Ha a belső, nem lefizetett választási analízisekkel foglalkozó hangomra hallgatok, akkor a megyefőnök Mikuš – Viskupič párosból születik meg 2017-ben. Mikuš a múltban már bizonyította, mekkora nagy a szavazói bázisa, és mivel az elmúlt négy éve sem nagyon különbözik az előző időszakától, nem hinném, hogy nagy választói migráció indulna el a választói körében. Viskupič viszont az „egyszerű és függetlenek” közt látványos politikai karriert épít ki parlamenti szinten. Előnyére szolgálhat, hogy míg a két magyar jelölt egyre nehezebben tud majd az északi régiókban (és nem csak az északiakban) szlovák választót leakasztani, addig Viskupič a mi déli vidékünkön is szerez voksokat szlovákok és magyarok közt egyaránt. Nem hiszem, hogy sokat, de szerez, ami őt legrosszabb esetben a második helyre dobja majd fel a többi szlovákok lakta régiókkal együtt. Nem beszélve a jól ismert tényről, hogy a két magyar jelölt egy tóból halászik. És azon a tavon vannak más halászok is. A magyar jelöltekről talán ennél többet nem is kell írni.

Első kérdés: „A HÍD jelöltje nem szerezne szlovák választókat?

Egyre nehezebben. Ahogy a szlovák választók elfogadható szlovák jelöltre bukkannak a magyar jelölt értéktelen lesz számukra.

De ez csak ez én szerény véleményem.

De van még két jelölt. Egy független, és egy élet nélküli párt jelöltje. Nem is a függetlenséggel vagy a láthatatlan párttal lenne gond. Maga a jelöltek személye az, ami a gond. A jelöltek nem ismertek se nálunk, se máshol a megyében. Persze, csoda vagy nagy boom mindig történhet, de ebben az esetben valamelyik magyar jelölt jobb szereplése, mondjuk, ha a második helyen végezne Berényi vagy Rigó, az lenne az elfogadható nagy boom. Ez lenne a megengedett tévedési lehetőség a módszeremben. És csak ekkor ütne vissza az új, egykörös megyeelnöki választási rendszer!

De mivel emberek vagyunk, minden lehetséges november negyedikén, a lényeg az, hogy elmenjünk választani és szavazni.

Második kérdés: „Kit választok én?

Kérem, tegye fel a következő és könnyebb kérdését. Köszönöm.

Akkor irány a képviselőjelöltek Dunaszerdahely kerületében. Itt jelen van az én szerény személyem is, de ígérem, nem leszek elfogult.

Összesen harmincnyolc jelölt van. Igazán nincs értelme az összes jelöltet külön név szerint felsorolni, inkább négy csoportra osztom őket – magunkat. Ebből a tömegből összesen nyolc képviselőt választunk.

Lássuk a medvét. Kezdjük a két magyar párttal, régiónk ALFA pártjaival.

 

„A” csoport legyenek az MKP jelöltjei. Simán csak mert a lista élén az MKP jelöltje található.  

A párt erős és megszokott embereket állított a régióból. Név szerint ismerek nyolcból hetet, személyesen négy jelöltjüket. A jelöltek közt szerepel a párt elnöke is, aki, ha a vonal alatt végezne, az nagy földrengéssel járna. De ez inkább fantázia, mint valós lehetőség, még ha már volt is rá példa.

Ha a mostani választások a négy évvel ezelőtti forgatókönyv szerint pörögnek majd le, ami a várható alacsony részvételnél elképzelhető, akkor ebből a nyolc jelöltből a többség öt évig képvisel majd minket a megyén. Nem tippelek rosszabb eredményt nekik, mind amilyen négy évvel ezelőtt volt. Persze, csak ha marad a régi forgatókönyv.

 

„B” csoportot a HÍD jelöltjei alkotják. Egy ideje azért figyelem a politikát, de amikor nyilvánosságra hozták a HÍD párt megyei képviselőjelöltjeit, csak ámultam bámultam. Számomra a lista nagy része ismeretlen volt. Azt leszögezem, ha én nem ismerem a jelölt személyeket, az nem a konkrét személyek hiányossága, csak az én határos emberismeretem. Szóval, a párt fiatal, politikával nem megrontott jelöltjei mellett, állított azért néhány ismertebb, mondjuk politikában már jártasabb öreg rókát. A listán szintén ott a párt megyeelnök-jelöltje is, ami utat nyithat számára minimum képviselői poszthoz a megyén. Az ő lehetséges balszereplése is komoly stratégiai földrengést válthat ki a pártban.

Őszintén, az első gondolataim a párt listája láttán ezek voltak:

Az MKP ismét tarol!

A HÍD átadta a megyét az MKP-nak!

De! Ez a lista magában hordozza egy kisebb újhullám lehetőségét. Lehetőséget az új arcokra. Akik párt függőek, de undoruk van a megszokott arcoktól, azok itt most kedvükre válogathatnak. Csak ne mohón, kérem. Az, hogy mire lesz elég az újhullám, szörfözésen kívül, kiderül a karikák éjszakáján.  

Rövidre fogva, amíg a két ALFA pártban érezhető az új arcok hiánya regionális szinten, addig a többi pártnál maga a párt hiányzik itt a régiónkban.

Ezért ismerjük meg a többi pártot is.

A „C” csoportot a többi pártjelölt alkotja. Ha jól számolom, összesen tizennyolc pártjelölt, összesen hét pártból vagy koalícióból van a listán. A jelöltek közt vannak ismertebbek és kevésbé ismert személyek. Véleményem az, hogy ha a legtöbb választónál marad a párt-centrikus választási szokás, akkor a két ALFA pártnak adják le a voksukat legtöbben. A többi párt csak a morzsákat osztja majd el. Sokban hozzá tesz az is, hogy régiónk hírportáljai és információs csatornái a két ALFA párt egyikéhez – másikhoz állnak közel. És tudjuk, milyen ereje van a médiának. Mindebből kiindulva az az egyszerű állás, hogy itt nálunk van két ALFA párt megtámogatva a médiákkal és aztán már sokáig semmi. Ebből kell főzni. De meglepetés mindig lehet, csak ebben az esetben nem várt a többi párt javára.

Viszont a csoporton belül kitérnék egy politikai párt négy jelöltjére. Ez a párt egyre több emberrel hiteti el, hogy majd ők elhozzák az egyetlen és érezhető megváltást. Persze, ez mellet kapós az „akasszuk fel a politikusokat” kiáltásuk is. De, hogy milyen valós megváltást hoznának el nekünk, remélem, örök rejtély marad számunkra. A megváltás leple, amit maguk után vonszolnak, a múlt évszázadban teljes erőből bemutatta a megváltást az ő elgondolásuk szerint. Az embereket megváltották. Megváltották a családjaiktól, otthonuktól, emberiségüktől és életüktől is.

Részben értem, próbálom megérteni azt, hogy miért ezt a pártot választották a jelöltek, mert itt a jelölt választja a pártot és nem fordítva. Azt is értem, hogy egyes jelöltek lehetnek becsületesek, keményen dolgozók, családcentrikusak. Biztos vagyok benne, hogy szeretik a családjukat és barátaikat is. Amit nem értek az az, miért öltenek magukra egy náci és fasiszta eszmét hordozó pártot a vezérével és világlátásával együtt?! Miért alacsonyodtak le oda, hogy KOTLEBA neve szerepeljen az ő családi nevük mögött? A családi nevük mögött, amit szülőktől kaptak, nagyszülőktől örököltek. Azoktól a nagyaszülőktől, akik még talán emlékezhetnek a náci és fasiszta időkre és sok elhurcolt barátra, szomszédra, szerdahelyire, csallóközire. Ne feledjük, a náci horogkereszt is demokratikus karikából támadott fel!  Ezért kell óvatosan bánnunk a demokratikus jogainkkal.

A jelölteknek viszont meg kell érteniük azt, hogy amíg KOTLEBA van a nevük mögött a választási listán, addig én és sokan mások KOTLEBA eszméit éltetve látjuk őket. Nem mondhatják, hogy ők nem nácik, ha náci pártot visznek a közéletbe a saját személyükkel együtt! Ennyi!

És itt van a várva várt „D” csoport. Ide magamat és a többi három független jelöltet csoportosítottam. Összesen négy független szerepel a listán.

Mit is akarnak - akarunk mi itt, ha fent arról írogattam, hogy a két ALFA párt dönt el mindent a járásunkban? Igen, ha marad a régi forgatókönyv. De mi magunk, jelöltek, is érezzük, milyen zuhant, emberektől távoli és érdektelen a mostani pártpolitika régiónkban is. Nem is kell messzire menni a legjobb példáért. A két ALFA párt közt zajló támadós kampányt csak egy szóval lehet megnevezni. Ocsmány! A politika iránti érdektelenséget kiváltó okokat eredménytelenül keressük az egyes emberekben, mivel ezt az állapotot maga a mostani formájában működő pártpolitika és húzószemélyei varázsolták elő.

És ezért.

Elegünk van! Elegünk van a pártpolitika üres gesztusaiból! Elegünk van a pártokból!” – kiáltanak – kiáltunk. Ezt nem csak mi érezzük és lássuk. Ezért lehet ez a valódi és várt újhullám, az új remény. És mi bízunk abban, hogy ez a újhullám most csapja majd arcon a pártpolitikát!

Ha visszatérek az elemzéshez, ennek a csoportnak is van kirobbanásra váró ereje. Itt csak az a kérdés, a választók mikor gyújtják meg azt a bizonyos kanócot. A független jelöltek, szóval mi, erre adunk lehetőséget a pártpolitikában csalódott választóknak, csallóközieknek, nektek. Ezért fontos, hogy november negyedikén elmenjünk választani, hadd legyen ez a Függetlenség napja!

HAJRÁ FÜGGETLENEK – ez már egy tiltott politikai reklám volt az elemzésben, amiért elnézést kérek.

 

     Szóval, ezen egyszerű, saját fejből kisurranó választási elemzést fogadjátok tőlem szeretettel. Ez az én saját világlátásom, semmilyen politikai párt, sem más jelölt, magamon kívül, nem lobbizott az elemzés kialakítása érdekében. Azért rá tett, hogy picit fáj a fogam. De csak enyhén.

Ezért hát, találkozzunk november 4-én a választásokon – a karikák éjszakáján. És ne feledd, a választói részvétel dönti el a választási eredményt!

Otthon mondd meg az ősöknek, hogy karikázzák a függetleneket!” - Ez ismét reklám volt. PEACE!

 

U.I.: Legyen azért egy kis uncsi megye-ismertető is. Mégiscsak választások lesznek, vagy valami olyasmi. Na, szóval:

A dunaszerdahelyi járásban 2000 év végéig volt összesen 497,938 kilométernyi megyei út.

2015 év végéhez már csak 483,987 kilométernyi megyei út maradt a járásunkban.

Kérdem én. Hová tűntek az útjaink rövidke 15 év megyei politizálás alatt? A politikában már komolyan mindent lehet?! :-)