Borítja a bilit a maffialistás Kočner

Ellenzéki képviselők állították a napokban, hogy a kormánykoalíció azért nem törölte el azt a Michal Kováč által kiadott elnöki kegyelmet is, amely Marián Kočnerre is vonatkozott, mert megpróbálják őt fedezni.

Kováč elnök annak idején, a Mečiar-érában adott ki elnöki kegyelmet a Technopol-ügyként ismert, állítólagos fiktív bizniszelés gyanúsítottjaira, mint pl. a fiára, hogy utóbbi, aki ellen Németországban elfogatóparancsot adtak ki, kiutazhasson a németekhez, és tisztázhassa magát. Amikor a parlament a közelmúltban eltörölte a Mečiar-féle amnesztiákat, ezzel együtt megszüntette Kováčnak a fiára vonatkozó kegyelmét is.

Kočner szerint az, amit az ellenzék állít, ostobaság. Úgy véli, azért szüntették meg a Kováč fiára vonatkozó kegyelmet, mert elnökkén amorális cselekedet volt a fiára kegyelmet gyakorolni. Kočner úgy látja, hogy ha viszont a rá vonatkozó kegyelmet is törlik, az Alkotmánybíróság bizonyára máshogy döntött volna, mivel nem fűzték soha rokoni szálak az egykori elnökhöz. Azt is elmondta, hogy neki egyébként a Technopol-ügyhöz amúgy sem volt semmi köze.

Úgy véli, nem kell tartania ugyanakkor semmitől ifjabb Kováčnak sem, hiába nem érvényes az elnöki kegyelem, mivel a német bíróság már felmentette. "Az én esetemben is volt született ilyen ítélet" – szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy a Techopol-ügyet a Mečiar-érában a SIS-es Jaroslav Svechota és Peter Krylov találta ki, és arra szolgált, hogy engedelmességre kényszerítsék az államfőt.

A maffialistás vállalkozó szerint a politikusok azért hozzák fel ezeket a témákat, mert nincs mivel fenntartaniuk az emberek érdeklődését. Ugyanígy vélekedett Jozef Rajtár feljelentéséről, ugyanis szerinte annak a 17 lakásnak az átruházása egyik cégéről a másikra egy euróért nem jelent bűncselekményt, mivel a vásárló cég a követeléseket is átvette. "Rajtár vagy nem érti, vagy nagyon jól tudja, hogy ez nem bűncselekmény, és a nyomozó visszadobja" – húzta alá.

Visszautasította azt is, hogy az adóvisszatérítéseken kaszált volna milliós összegeket, mivel szerinte épp az ellenkezője történt, és befizetett az államkasszába 4,4 millió eurót.

Beszélt Richard Sulíkról, akivel állítólag több tucatszor találkozott a 2010-es választások előtt, és azt követően is, amikor pedig az SaS első embere egyúttal a parlament elnöke is volt. Kočner állítja, tetszettek neki Sulík nézetei, és állítása, hogy soha egyetlen oligarchától vagy pénzügyi csoporttól sem fogad el pénzt. Egyszer viszont arról érdeklődött nála, hogy igaz-e, hogy 5 milliót kapott Jozef Špirkótól, mire Sulík Kočner szavai szerint azt kérdezte tőle, hogy honnan tud erről.

Kočner azt is állította, hogy Radičová 2009-es elnöki kampányára kölcsönzött 300 ezer eurót, amit aztán egy éven belül visszakapott. "Szerettem volna, ha ő lenne az elnök, mert becsültem őt. de Sulík és Radičová is most bizonyára majd azt mondják, hogy beperelnek. Meglátjuk, nekem vannak bizonyítékaim, ha a bíróság kéri, bemutatom őket" – mondta.

Sulík egyébként rövidel Kočner sajtótájékoztatója után így is tett. Rágalmazásért jelentette fel a vállalkozót, akihez egyébként az ún. Sasanka-ügy is köti, mely egy videófelvételt takar, melyen Sulík és Kočner beszélgetnek különböző politikai ügyekről, például a főügyészválasztásról.

Radičová nem fenyegetőzött egyből perrel, viszont állítja, nem tud arról, hogy Kočner támogatta volna. "Mint az közismert, a kampányt Ján Füle vezette, a szponzorai pedig az SDKÚ és Ján Kováčik voltak. Minden pénzügyi tranzakció nyilvánosan elérhető volt az interneten, és ilyen hitelről nincs tudomásom" – fogalmazott.

(SME)