Bős papírt kapott Ficótól arról, hogy város

A miniszterelnök közel másfél év elteltével adta át a városi rangról szóló dokumentumot Bős polgármesterének.

Bős papírt kapott Ficótól arról, hogy város
Fenes Iván bősi polgármester és Morvay György, a Járási Hivatal elöljárója (Fotó: Paraméter)

A parlament bő másfél évvel ezelőtt, 2015 novemberében hagyta jóvá Bős várossá nyilvánítását, 2016-tól így a bősiek, akarták vagy sem, de városiakká váltak.

Az erről szóló dekrétumot egy ideje már kiállították, de a miniszterelnök csak most talált rá alkalmat, hogy azt hivatalosan is átadja a belügyminisztérium államtitkára, Denisa Saková kíséretében. Ők csütörtökön mindketten az egyházkarcsai ipari park megtekintésekor találkoztak a régió polgármestereivel, köztük Fenes Ivánnal.

„Ettől függetlenül a település már város volt, de a törvény előírja, hogy a kormányfő aláírásával ki kell állítani erről egy oklevelet” – magyarázta a bősi polgármester kérdésünkre.

Emlékeztetett, hogy tavaly az első hónapokban még kissé szokatlanul mondták ki, ha épp bementek a „városba”. „Mi is mosolyogtunk ezen, de talán most már ez nem így van. Nagyon sokat segített a városi rang” – emelte ki.

Hozzátette, ennek elsősorban az üzenete pozitív. „Bős város lett, a beruházások nagyban nőttek, a fejlesztések szintén, és a bősi emberek a másfél év alatt fizikailag is érezhetik, hogy a település előre lépett” – húzta alá.

Kifejtette, hogy több millió euró értékű beruházásokat hajtottak végre a településen az elmúlt időszakban. A csatornázás összesen 5,5 millió euróba került, több mint 200 ezer eurót tett ki az óvoda, míg 310 ezret a (ma már) városháza felújítása.

„Megnyertünk egy nagy, 800 ezer euró értékű pályázatot a gyűjtőudvar felépítésére, 90 ezer eurót kaptunk a miniszterelnöktől műfüves sportpálya kialakítására. Tervezzük továbbá 40 bérlakás, illetve öröklakások építését, legutóbb 12-t adtunk át. Idén nyáron pedig megépül a körforgalom, amire 380 ezer eurót költhetünk. Megújul  mindemellett a templomunk is. Mindenképp elmondható, hogy szépül a település, és talán sikerül elérnünk, hogy egy hangulatos kisvárossá váljék” – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy a lakosságszámra ugyan nem gyakorolt rendkívüli hatást a városi rang, a lakások építésével ugyanakkor ez a szám állandósítható, amire pedig az óvodák és az iskolák szempontjából van szükség. „Az iskolába is beruházunk, ezért nem mindegy, mennyi diákunk lesz. Mintegy 40 férőhelyes parkolót szeretnénk létesíteni, és elérni azt, hogy ha a környező falvakból odajönnek a gyerekek az iskolába, akkor olyan legyen, mint amilyennek elképzelik, szolid, kisvárosi jellegű, jó színvonalú” – mondta.

Cáfolta a lakosok egy korábbi félelmét, miszerint a városi rang megszerzése az adók és az illetékek, illetve a fizetése emelkedésével járt volna.

„A törvény a település lakosainak száma szerint szabja meg ezt, mi pedig mindent hagytunk ugyanúgy, nem emelkedett semmi. Sem az én jövedelmem, sem az adók és az illetékek” – szögezte le.

A lakosság másik permanens félelme a város szélén található egyetemi komplexumban élőkkel függ össze. Két éve ugyanis a kormány ausztriai menedékkérőket költöztetett oda, most ők már nincsenek, viszont a Samsung és egyéb cégek vendégmunkásai találhatók itt.

„Bármilyen rosszakarat ellenére ezekkel az emberekkel nem volt gondunk, amellett hogy mondjuk eldobtak némi szemetet a hazaútjukon. Járnak például a műfüves pályára is focizni, és rendesen megfizetik. A komplexumot pedig, úgy gondolom, ki kell használni” – hangsúlyozta.

Hozzátette, a vendégmunkások minden bizonnyal jót tettek a bősi kisvállalkozóknak is, mivel náluk hagyják a pénzüket, és nemcsak a Tescóban.

„Emellett vásároltunk egy Lada Nivát, és azzal járőrözünk azon az útvonalon, ahol járnak a szálláshelyükre, de nincs velük semmi gond. Én nem keresem senkiben az ellenséget” – szögezte le.

(SzT)