Čaputová döntött: Lesz népszavazás az előrehozott választásról, csak azt nem lehet tudni, hány kérdéssel

Kihirdeti a köztársasági elnök a népszavazást az előrehozott választásokról, amelyhez a Smer gyűjtötte össze a szükséges aláírásokat. Nem biztos azonban, hogy a választók mindkét javasolt kérdésre szavazhatnak, mivel az első kérdés alkotmányosságáról az államfő megkérdezi az Alkotmánybíróságot. Az biztos, hogy a népszavazás nem a helyhatósági választásokkal lesz egy időben. Čaputová szerint ezt a határidőt – október 29-ét – semmiképpen sem érték volna el, a szervezők ehhez későn adták le az aláírásokat.

A Smer elég szavazatot gyűjtött

A köztársasági elnök igazolta, hogy a Smer, és a népszavazást támogató többi ellenzéki párt összegyűjtötte a szükséges támogató aláírást.

„Megállapítom, hogy elegendő érvényes aláírást mutattak be, összesen 381 960-ot” – állapította meg az aláírásgyűjtés érvényességét a köztársasági elnök.

A kezdeményezés alapján a köztársasági elnök úgy döntött, kiírja a népszavazást. „Népszavazás lesz, a népszavazást kiírom” – jelentette be Čaputová. Az egyik kérdést rendben levőnek, a másikat azonban alkotmányos szempontból megkérdőjelezhetőnek tartja.

„Az első kérdés, több alkotmányjogásszal való egyeztetés alapján, alkotmányossági szempontból vitatható” – mondta a köztársasági elnök. Ez az a kérdés, amely a kormány azonnali lemondásáról kérdezi az embereket. „Ezért megkérdezem az Alkotmánybíróság véleményét, de csak az első kérdésre vonatkozóan – mondta jelentette ki az államfő.

– Ha az Alkotmánybíróság azt mondja, hogy ez a kérdés is rendben van, akkor a népszavazást a két kérdéssel írom ki. Vagyis népszavazás ebben a tárgyban lesz, legalább egy kérdéssel, és csak az Alkotmánybíróság döntésén múlik, hogy mindkét kérdés benne lesz-e.”

Mi a probléma az első kérdéssel?

A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság tavalyi döntésére hivatkozik. „Ebben a testület kimondja, hogy nem lehet sem népszavazással, sem más olyan módon, ami nem szerepel az alkotmányban, lerövidíteni egy közhatalmi szerv megbízatási idejét” – magyarázta Čaputová. Vagyis az Alkotmánybíróság döntése nemcsak a parlamentre, hanem minden „közhatalmi szervre”, így a kormányra is vonatkozik. Az államfő szerint ez alapján, amíg ez kifejezetten nem szerepel az alkotmányban, addig népszavazással nem rövidíthető le a kormány megbízatási időszaka, vagyis nem „mondatható le”, ezért indokolt az első kérdésről megkérdezni az Alkotmánybíróságot.

Az első kérdés úgysem ér semmit

A köztársasági elnök számít arra, hoyg a döntése miatt politikai támadások érik majd, pedig szerinte a népszavazás kezdeményezői tudhatták, hogy ez fog történni. „Az álláspontomról már júliusban tájékoztattam a közvéleményt, azonnal, amint a kérdéseket nyilvánosságra hozták – mondta Čaputová. – A kezdeményezők azonban a változatlan kérdésekkel gyűjtötték az aláírásokat.”

A köztársasági elnök szerint az első kérdésnek különben sincs semmi értelme, mivel nem eredményezné az előre hozott választást.

„A népszavazás érvényessége esetén a kormánynak ugyan le kellene mondania, de ez nem jelenti az előrehozott választást. A parlament összetétele változatlan maradna, vagyis kinevezhetek egy ugyanolyan kormányt, mint az előző, vagy pedig egy hivatalnokkormányt” – magyarázta a Smer által javasolt kérdés értelmetlenségét Čaputová.

Szerinte ezt nyilvánosan ki kell mondani, hogy az embereket ne vezessék félre. „A népszavazás első kérdése nem eredményezi az előrehozott választást”– ismételte meg Čaputová.

A határidőkkel sincs tisztában Fico

Čaputová szerint lehetetlent kért a Smer elnöke, amikor azt szerette volna, hogy a helyhatósági választással egy időben, október 29-én tartsák meg a népszavazást is.

„Ezt a határidőt nem lehetett volna betartani, mert a petíciót későn adták le” – magyarázta a köztársasági elnök.

Az aláírások ellenőrzésével együtt 120 napot ad az alkotmány az elnöknek a népszavazás kiírására, de a Smer csak augusztus 24-én, vagyis 66 nappal az általuk javasolt dátum, október 29-e előtt adta le az íveket.

Számít a politikai támadásokra

A köztársasági elnök tisztában van vele, hogy mit kap majd a döntéséért az ellenzéktől, elsősorban a Smertől. „Tudom, hoyg nagyon haragudhatnak erre a kormányra, és sok kritikus álláspontjukkal én is egyetértek” – mondta Čaputová. Úgy szerinte sem lehet kormányozni, ahogyan ezt ez a kormány teszi. „Legyen azonban bármekkora az önök vagy a mi haragunk, az nem jelentheti, hogy az államunk alaptörvényét, az alkotmányt figyelmen kívül hagyjuk” – magyarázta a köztársasági elnök. Tisztában van azonban azzal, hogy heves támadások érik majd, hazugságokat állítanak majd róla.

„Azt hazudják majd, hogy meghiúsítottam a népszavazást. Ez teljes butaság” – mondta az államfő. – Ha csak a második kérdéssel írhatom majd ki a népszavazást, akkor az csak annak a ügyetlenségének az eredménye lesz, aki az első kérdést rosszul fogalmazta meg.”

A politikai támadás meg is érkezett

Pár perccel a bejelentés után az első támadás meg is érkezett: Robert Fico, a Smer elnöke természetesen megpróbálta rákenni a felelősséget a rossz kérdés miatt az államfőre. „A köztársasági elnök választhat bármilyen szavakat, kereshet bármilyen jogászi cseleket, magyarázkodhat mint egy kisgyerek, de az igazságot nem fedi el” – mondta a kérdés kitalálója Robert Fico. Szerinte a népszavazás kiírható lett volna ráadásul október 29-re, ahogyan azt ők javasolták.

„A köztársasági elnök már a második népszavazást hiústja meg” – vádolta Čaputovát Fico.

A köztársasági elnök érveit azonban nem cáfolta, csak azt ismételgette, hogy a köztársasági elnök meghiúsította az előrehozott választásokat. A Smer elnöke jogászként nem tudja, hogy mi lehet alkotmányellenes a kérdésben. Fico a bírálatát arra használta, hogy népszerűsítse a szeptember 20-ra összehívott kormányellenes tiltakozóakcióját.

Biztosan szerepel majd a szavazólapon a második kérdés:

„Egyetért azzal, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választási időszakának idő előtti befejezését népszavazás vagy a SZKNT határozata alapján is meg lehessen valósítani?”

Az első kérdés csak akkor szerepel majd a szavazólapon, ha az Alktmánybíróság alkotmányosnak találja:

„Egyetért azzal, hogy a Szlovák Köztársaság Kormányának azonnal be kell nyújtania lemondását?”

– lpj –