Cigányok, migránsok

Nem is elsősorban Orbán Viktor dermesztő szavaira gondolok – aki egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy Magyarország nem „kérte”, hogy osszák szét Európában az országban élő cigányságot –, mert Orbán megint csak azt tette amit mindig, azaz tetszés és politikai szükségszerűség szerint jelöli ki újra és újra szeretett népe határait és ellenségeit. Sokkal inkább arra, hogy mindaz a gyűlöletpotenciál, amit a menekülthullám átvonulása generál, nem fog csak úgy hipp hopp eltűnni a közbeszédből.

A menekültekkel – újbeszélül: migránsokkal – kapcsolatos gondolati sémák ügyesen rántották össze koherens képpé a társadalom nagyobb csoportjainak félelmeit. Ezek a félelmek pedig minimális változásokkal a cigányokra is alkalmazhatóak, sőt vannak olyanok, amelyeket tulajdonképpen a romaellenességből kölcsönzött a mostani xenofób hullám. Elsőként ott van az ún. keresztény kultúra féltése – azaz hogy majd jönnek a muszlimok, és saría törvénykezést vezetnek be, lefátylazzák a nőket és kötelezővé teszik a Korán-olvasást. Ez a félelem mindig negatív módon határozódik meg, azaz nem a keresztény kultúra tartalmáról van szó – nem is nyilvánvaló mi az –, hanem annak eltűnéséről, és az iszlám kultúrával való helyettesítődéséről. Ugyan a romák nem muszlimok, az „európai fehér életforma” védelme gyakran merül fel a romaellenesség viszonylatában.

A második elem a demográfiai változás, azaz hogy majd túlszaporodnak minket a most érkezők. Ez tipikusan olyan érv, amit a cigányok kapcsán is alkalmazni szoktak, azaz hogy nagyobb természetese szaporulatuk okán egyszerűen túlszülik az őshonos lakosságot.

A harmadik elem a civilizálatlanságra való különböző utalások. A migránsok erőszakosak – vagy akár egy ellenséges katonai szervezet tagjai az őrültebb elméletek szerint. Ugyanezt, na nem a katonai szervezetet hanem az erőszakosságot, a romákkal kapcsolatban is rendszeresen felvetik. Ha egy verekedés van egy cigánytelepen, az azonnal sajtóhír. (Ha a szomszéd kocsmában van, az nem.) A migránsok megerőszakolják a fehér nőket, mivel nem tudnak megállj parancsolni állati ösztöneiknek. Ez a nézet rendszeresen elhangzik a romák kapcsán is. A migránsok rendetlenek, szétverték a Keleti-pályaudvart is (ami egyébként tényszerűen nem igaz). A cigányok rendetlenségéről szóló előítéletekről inkább nem is írok semmit, de a fenti sor tetszőlegesen folytatható. Egyébként ugyanezek a toposzok a feketeellenes amerikai rasszizmusban is nagyon jól ismertek.

Aztán ott van az az állítás, hogy a migránsok a gyerekeiket haszonszerzésre használják, azok jelenléte elsősorban gazdasági szükségszerűség. Hogy a gyerekeket csak azért vonszolják magukkal (legalábbis néhányan), hogy alibit adjanak a többieknek, hogy mesterségesen elnyerjék a sajnálatunkat. A romák esetében ez a toposz úgy szokott hangzani, hogy a cigányok a segélyekért szülnek, hogy a gyerekszámukat a segélyrendszer sajátosságai határozzák meg.

Végezetül ott van az az akár önkritikának is tekinthető állítás, hogy a migránsok diadalmaskodni fognak felettünk, mert egységesek, szolidárisak, összetartanak, (vagy akár) csapatosan „támadnak”. Ugyanezt el szokták mondani a romákról is, az hogy „csapatokba verődve” vernek meg fehéreket, az egyik leggyakoribb szélsőjobbos sirám.

A két állítás-sort összeolvasva világossá válik, hogy a most kialakult erős migránsellenességet nagyon könnyű lesz áttranszformálni a romaellenesség újabb hullámává. Miután ugyanis a szírek és társaik majd megkezdik új életüket, elsősorban Németország gazdasági erejét megnövelve, Magyarországon (és Szlovákiában) nem marad más majd, akit szidni lehet, mint a „jól megszokott” cigányok. Az újabb gyűlölethullámot nehéz lesz azoknak a politikusoknak ellenőrzés alatt tartani, akik a menekültekkel szemben épp szítják azt. Már persze, ha addig Orbán el nem osztja a cigányokat Európa normális országai között, ahogy ezt annyi szavazója reméli titkon rádióinterjúja nyomán.