Csoda, hogy egész évben ezeket a dolgokat (is) kerestük?

Minden év utolsó napján jönnek garmadával a mindenféle összesítések: mi volt az adott esztendő leg-je. Portálunk is csak úgy szórja ma az összegzéseket, mit ettünk, ittunk, néztünk, hallgattunk a legszívesebben, kiket veszítettünk el, netán mit kerestünk az interneten leggyakrabban.

Csoda, hogy egész évben ezeket a dolgokat (is) kerestük?
Illusztráció (AP)

Ez utóbbi kategória eléggé árulkodó tételsor, a „mi mindenre voltak kíváncsiak idén a szlovákiai Google-felhasználók”. Ezen belül is akad mindenféle tárgykör: kik azok a közszereplők, akikre rákerestünk, vagy mik azok a tevékenységek, amikkel kapcsolatban feszegettük a „hogyan”-ját. Az ilyen típusú adatokból felvázolható egyfajta szubjektív társadalomkép, ami kiegészítheti a szorgos szociológusok kutatómunkáját. Hogy milyen ábrázatot nyújt Szlovákia az alapján, hogy milyen bizarr kifejezésekre is rákerestünk? Talán ilyesmi:

Eszetlenül vizslatunk mindent, még a keresőt is kutatjuk, ezért a legismertebb internetes keresőrendszerbe havonta ezrek dobják be azt, hogy „google.sk”. Hogy aztán, ha az első adandó alkalommal olyat is fürkészhessünk, ami, reméljük, soha nem következik be, mint például „Marián Kotleba kormányfő”. Akiket ez a hír lelomboz, hogy a besztercebányai barnainges nem, hogy nem miniszterelnök, hanem idén még a megyéje éléről is eltávolították, annak rögtön eszébe juthat, hogy valamin kiadja a dühét vagy hogy önbecsapós önvizsgálatot végezzen.

Az előbbi csoportba tartozók rögvest bepötyögtetik a „hogyan verjem át egy automatát” topikot, az utóbbiak meg késztetést érezhetnek dokumentumokkal alátámasztani, hogy nekik papírjuk lehet a hülyeséghez. Ezért kell az „orvosi pecsétek letöltése” képesség. Ha már ez sem segít, és vérszagot fogunk az abszurdra, ugrunk a következő szintre, amikor már tényleg minden mindegy és azt kezdjük firtatni – pár tucatnyian havonta – hogy „hogyan legyünk vámpírok”. De ez már sok lehet a rendes keresztény országunkban, ekkor már elfog minket a gyarlóság érzése, és azt pásztázzuk, ha legközelebb helyzet adódik, „milyen bűnöket mondjunk gyónáskor”. A közös titkunkra azért ne derüljön fény, azt ne tudja meg senki, hogy a szaunai homályra rákészülve azután kajtatunk, mit kezdjünk az erekciónkkal a hőlégkamrában.

A guglis kereséseink alapján nem titok: bizarr egy évet hagyunk a hátunk mögött. Hát majd koccintsunk arra is, hogy az ország groteszkségi mutatója 2018-ban hanyatlásnak induljon.