1
-illusztráció- (Fotó: TASR)
Megosztás
Szlovákia 19 éve tagja az Európai Uniónak (EU). Jelenleg 27 országból álló közösség csaknem 447 millió lakossal rendelkezik, miközben a világ három legnagyobb gazdasága közé tartozik a globális bruttó hazai termék (GDP) hozzávetőleg 18 százalékos részesedésével.
A nemzetközi kereskedelemtől függő kis nyitott gazdaságként a Szlovákia számára nagyon fontos, hogy egy ilyen csoportosulás tagja legyen, ez egy sor előnyt hozott és hoz az ország számára – jelentette ki Marek Gábriš, a ČSOB vezető közgazdásza. .
"A jogharmonizációnak, a gazdasági reformoknak, a piacnyitásnak és a beruházások beáramlásának köszönhetően Szlovákia gazdasági növekedése a csatlakozást követő három évben fokozatosan erősödött és hihetetlenül felgyorsult. 2007 folyamán kétszámjegyű értékeket ért el"
– emlékezett vissza az elemző.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez a növekedés új munkahelyeket teremtett, és fokozatosan jelentősen csökkent a munkanélküliség.
Szlovákiában a munkanélküliségi ráta a csatlakozás előtti 2003-as év végén még 18,4 százalék volt, ami azt jelenti, hogy csaknem minden ötödik gazdaságilag aktív lakos munkanélküli volt.
"A következő négy és fél év során a munkanélküliség a korábbi minimumra, 8,7 százalékra csökkent (2008. október). Így közel 10 százalékponttal csökkent"
– számolt Gábriš.
A munkanélküliség a pénzügyi válság utáni években sem tért vissza az ezredforduló rekordértékeihez, a koronavírus-járvány előtti időszakban pedig történelmi mélypontra, 5,6 százalékra zuhant.
Szlovákia EU-csatlakozása után az infláció is pozitívan alakult – emlékeztetett a közgazdász. Míg a csatlakozás előtti 2003-as évben közel 10 százalékot ért el, addig 2004 végére 5,9 százalékra esett vissza.
"A következő években szinte tartósan az 5 százalékos szint alatt volt, ugyanakkor lefelé ívelt. 2014 és 2016 között még enyhén negatív értékeket is jegyzett"
– tette hozzá Gábriš, hozzátéve, hogy az infláció nem haladja meg a 3 százalékos szinten 2021 közepéig.
A jegybank irányadó kamata a csatlakozás előtti 2003-as év végén elérte a 6 százalékot. A stabil gazdasági fejlődés és az infláció fokozatos mérséklődése tette lehetővé, hogy 2006 februárjának végére 3 százalékra csökkentsék – számolt az elemző.
"Ez a minősítés javulásával együtt lehetőséget teremtett a kamatok csökkenésére a pénzügyi piacokon, valamint a vállalkozások és a háztartások számára. A háztartási ingatlanhitelek kamatai 2004 elejétől 2005 végéig egy 10 százalékkal csökkentek. átlagosan két százalékponttal 5,3 százalékra nőttek”
– közeledett Gábriš. Ennél is jelentősebb, mintegy két és fél ponttal csökkent a vállalkozások átlagos hitelkamata két év leforgása alatt.
TASR/para