Egyre gyakoribbak az áradások az Egyesült Államok keleti partvidékén

Különösen Virginia, Észak-Karolina, Dél-Karolina államok veszélyeztetettek – fejtették ki a Bonni, a Dél-floridai és a Rhode Island-i Egyetemek kutatói a Scientific Reports című szaklapban közölt tanulmányukban.

A fő okot azonban nem közvetlenül az olyan pusztító viharok, mint a Katrina, a Harvey vagy az Irma jelentik, hanem maga a partvidék: lassan, de biztosan – évente akár három milliméterrel is – süllyed az Atlanti-óceánban.

A kutatók többek között GPS-adatokat és műholdas mérések eredményeit elemezték. Makan Karegar, a Dél-floridai Egyetem munkatársa szerint a süllyedésnek alapvetően két oka van. "A legutóbbi, 20 ezer évvel ezelőtti jégkorszakban Kanada bizonyos részeire jégpáncél került. Ez a hatalmas tömeg akkor lenyomta a mélybe a kontinenst. A jégmentes régiók ezzel szemben megemelkednek. Aztán amikor megolvadtak a gleccserek, a folyamat visszafordult" – magyarázta Karegar.

A keleti part városai közül sokat a 16. század végén vagy a 17. század elején alapítottak. Ma csak a gleccsereffektus miatt legalább 45 centiméterrel alacsonyabban fekszenek, mint akkoriban, a klímaváltozás miatt növekvő tengerszint pedig újabb 15 centiméterrel növelte a süllyedés mértékét, így 300 év alatt összesen 60 centiméterrel került lejjebb a talaj szintje – vélik a tudósok.

A jégpáncél olvadása a tanulmány szerint a süllyedés egyharmadáért felelős. Sokkal többet árt a talajvíz nagymértékű felhasználása az érintett területeken. A víztől megduzzad a földtömeg. "Ha a talajvíz elvész, jobban összesűrűsödik a talaj. Így gyakorlatilag összeesik és még jobban megsüllyed" – fejtették ki a szakértők. Véleményük szerint ezen a helyzeten sokat segíthetne a mesterséges tavak kialakítása.

(MTI)