Elakadt az Antarktisz-félszigetről levált hatalmas jégtömb

Nem mozdul jelenlegi helyéről az Antarktisz-félszigetről levált hatalmas jégtömb. A hatezer négyzetkilométer kiterjedésű A68 július közepén szakadt le a Larsen C selfjégről, majd öt kilométerre távolodott tőle. 

"Ebben a pillanatban úgy tűnik, nem távolodik tovább. Az áramlat nem talált rajta fogási felületet, hogy továbbsodorja" - mondta Daniela Jansen, a bremerhaveni Alfred Wegener Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet glaciológusa. A kutató arra számít, hogy a jéghegy helyzete a jelenleg uralkodó tél folyamán nem, csak az antarktiszi nyár beköszöntével fog változni.

A tudósok már májusban megjósolták, hogy nyáron leszakadhat a Larsen C jégselfből, vagyis a parti síkságról a tengerbe belenyúló jégtömegből egy hatalmas darab egy törésvonal mentén, amelyet 2014-ben fedeztek fel. A nagyjából 350 méter vastag jegű Larsen C az Antarktisz nyugati részén terül el, feltartóztatva az őt tápláló gleccsereket. A 200 méter vastag táblás jégtömb leszakadásával jégtömegének mintegy 10 százalékát veszítette el a selfjég.

Az A68 az egyik legnagyobb jéghegy, amelyet valaha megfigyeltek. Az intézet szerint több mint egy gigatonnát nyomhat.

Egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) egyik Sentinel műholdja révén követi nyomon az A68-at. A hónap elején arról számoltak be, hogy a táblás jégtömb és a selfjég között lévő nyílt vízben 11 kisebb jéghegy jelent meg, amelyek a jéghegyről és a megmaradt selfjégről váltak le. Ezen "jéghegyecskék" legnagyobbika több mint 13 kilométer hosszú.

A kutatók korábban kifejtették, hogy a jégborjadzás hátterében nem feltétlenül a környezeti feltételek megváltozása, hanem a selfjegek gyarapodásának és fogyatkozásának természetes folyamata áll. Úgy vélik, a selfjegek önmagukban nincsenek jelentős hatással a tengerszint-emelkedésre, ám, ha a feltöredezésük nyomán az általuk feltartóztatott gleccserek szabad utat kapnak az óceánba, az már befolyásolhatja a tengerszintet.


MTI/para