Megosztás
Több százan vettek végső búcsút Torgyán József egykori magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől, a Független Kisgazdapárt (FKGP) volt elnökétől kedd délelőtt Budapesten, a Szent István-bazilikában.
Torgyán József január 22-én, életének 85. évében hunyt el; hamvait a Farkasréti temetőben helyezik végső nyugalomra. A család, a barátok és az egykori politikustársak nevében búcsúzók mindegyike azt emelte ki: Torgyán József életútját a vidék és a vidékiek iránti mélységes elkötelezettség, az elesettek iránti empátia és segítőkészség jellemezte.
Bánk Attila egykori kisgazda frakcióvezető – fia, Bánk Levente által felolvasott üzenetében – kiemelte: Torgyán József számára az első a család volt, de töprengései, aggódásai legfontosabb témájaként a vidék és annak sorsa jelent meg. A politikust "a vidéki kisember megalkuvás nélküli képviselőjeként", "a vidék Magyarországának vitathatatlan védelmezőjeként" jellemezte.
Fotó: Berecz Valter/24.hu
Az egykori munkatársak, barátok nevében emlékező Sinóros-Szabó Botond arról szólt, Torgyán József Magyarország felemelkedésének zálogát a vidék felemelkedésében látta, és elválaszthatatlan egységként kezelte a vidéket, annak társadalmát. Felkészült, nyitott, érzékeny, igazságszerető és alázatos emberként emlékezett az elhunytra, aki "a hazáért és az igazságért küzdő politikus volt, aki mindig megmaradt embernek, gavallérnak, posztjának utolsó ikonikus politikusának".
A politikus fia, Torgyán Attila azt hangsúlyozta: apja azon kevesek közé tatozott, akikben egyszerre van meg az érzékenység, az akarat, a szónoki képesség, az intellektuális-gondolati alap és az empátia, és hegedűművészként egy hatalmas karriert hagyott ott a jogért és a politikáért. Nem édesapám területe volt a politika – mondta, hozzátéve, hogy nagyon sok fájdalmat okoztak apjának a látott igazságtalanságok, ugyanakkor sokaknak okozott kellemetlenséget azzal, hogy kimondott bizonyos dolgokat.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) saját halottjának tekinti Torgyán Józsefet. A politikus 1932. november 16-án született Mátészalkán. Középiskolába a budapesti Könyves Kálmán Gimnáziumba, valamint a Wágner Manó Gimnázium és Zenei Gimnáziumba járt, 1946-1950 között, ezzel párhuzamosan elvégezte a Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát.
Egyetemi tanulmányait a budapesti jogi karon 1955-ben fejezte be kitüntetéses diplomával. Ezt követően ügyvédjelölt lett, 1957. március és július között a Fővárosi Bíróságon volt fogalmazó, majd 1958-ban bejegyezték ügyvédnek. 1990 júliusáig praktizált.
Az 1956-os forradalom idején belépett a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártba, annak 1988-as újjászerveződésekor ismét bekapcsolódott a pártmunkába. 1989-1990-ben a párt főügyészeként, 1990 júniusától 1991 júniusáig mint a kisgazdapárt budapesti szervezetének elnöke tevékenykedett. 1991 áprilisától 1991. június 29-ig a párt társelnöke volt, majd 2002. november 10-ig az FKGP elnöki tisztét töltötte be.
Az Országgyűlésnek 1990-től 2002-ig volt tagja. 1990-től csaknem egy évig, majd 1994 és 1998 között az FKGP frakcióvezetője volt, 1990 és 1998 között több parlamenti bizottság munkájában vett részt. 1998. július 8-ától – a választások nyomán létrejött, Orbán Viktor vezette Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányban – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri posztot töltötte be, e tisztségéről 2001. február 8-án lemondott. Az FKGP 1992 februárjában kilépett a kormánykoalícióból.
1998. szeptember 8-ától 2001-ig a Ferencvárosi Torna Club elnöke is volt. 2007-ben Megújuló Magyarország néven pártot alapított, amely egy évig működött.
2000 áprilisában az FKGP országos nagygyűlése köztársasági elnöknek jelölte, de ő ezt nem vállalta. Felesége, Torgyánné Cseh Mária Pécsett operettprimadonna, 1994 és 2002 között országgyűlési képviselő volt.
MTI/para