Ennél egyértelműbb NEM nincsen – Somorjaiak égették a hulladékégetőt

A városhoz tartozó, amellett fekvő Sámotra tervezett, magas hőfokú plazmatechnológiával működtetett hulladékégetőről az SPD Dálovce társaság már benyújtotta a környezetvédelmi hatástanulmányt az illetékes minisztériumhoz. A törvényből adódóan az eljárás jelenlegi részében az érintett településeknek lakossági fórumot kell összehívniuk, erre került sor szerdán este a somorjai művelődési házban – erősítette meg kérdésünkre Bárdos Gábor polgármester. Hozzátette, hogy ilyen technológiával veszélyes és vegyes hulladékkal működnek már feldolgozók a világban, de olyat ide nem kéne. Kommunális hulladékkal azonban Bárdos információi szerint nem. A javaslattevő tervezetében pedig ilyesmi szerepel.

„Ami nincs, az nem romolhat el!”

Ilyen és ehhez hasonló („Erdeinket, vizeinket elvették, gyermekeink egészségét nem adjuk!”) kétnyelvű transzparensek fogadták a lakossági fórumra érkezőket a VMK-ban. Somorjáról, az érintett Sámotról, és nyilván a környező településekről is többen érkeztek, szerény becslésünk szerint mintegy 250 ember foglalhatott helyet a fórumon, többségük egy Nem/Nie feliratú nyomtatványt tartott a kezében.

A cégjegyzék szerint 5 ezer eurós alaptőkével 2010-ben létrejött, először losonci, majd pozsonyi, 2013-tól pedig somorjai székhellyel rendelkező SPD Dálovce nevű társaság ügyvezetője, Mariana Krachalová kezdte az előadást, mégpedig nem mással, mint a Híd párt által indított, „Stop a szemétégetőknek” címmel indított kampányra utalva, kiemelve, hogy nekik is ez a céljuk.

Ezt követően Marcela Morvová docensnő vázolta fel, mégis hogyan kell elképzelnünk azt a technológiát, amivel a hulladék-újrahasznosító működne.

Mégis mi ez?

Nos, ezen a weboldalon például fantasztikusan vonzó hasonlattal élnek: sokan emlékezhetünk a Vissza a jövőbe c. filmklasszikus Deloreanjére, amelynek „üzemanyagtartályába” Doki az égvilágon mindent belepakolt, majd a kocsi azt újrahasznosítva közlekedett földön (vagy épp levegőben).

A plazmatechnológia, ahogy az interneten fellelhető információkból kiderül, orosz fejlesztés, és egészen modern eljárást takar, ami alapvetően jól hangzik. Ezt felvázolta a beterjesztő is a somorjai előadáson. A plazmát az alapsulis fizikaórákról is a negyedik halmazállapotként ismerhetjük, ami tulajdonképpen ionizált gázt jelent. Ebben az állapotban az elektronok nem kapcsolódnak az atomokhoz, hanem szabadon mozognak, ezáltal „a plazma elektromosan vezetővé válik és az elektromágneses mezőkkel kölcsönhatásba lép” – írja a Wikipédia, ahogy azt is, hogy az ismert világegyetem 99%-a ebben a halmazállapotban van.

Tudni kell, hogy a plazmaállapot eléréséhez elvileg kb. 10 ezer Kelvin kell, ami kb. 9700 Celsius foknak felel meg. Ehhez képest a beterjesztő tervezetében egyébként 3-5 ezer Celsius fokkal működő plazmaerőmű szerepel. De még ezt a hőmérsékletet sem lehet elképzelni ép ésszel,

legfeljebb viszonyíthatjuk például ahhoz, hogy a Nap felszíni hőmérséklete kb. 5,6 ezer Celsius fok.

A plazmatechnológiával működő hulladékfeldolgozó terve viszont leginkább azért hangzik nagyon is pozitívan, mert lényegében – elvileg – válogatás nélkül szórható bele a kommunális szemét. Nagy mennyiségű hulladék dolgozható fel, miközben elektromos áram és „lávaüvegnek” nevezett, szennyeződésmentes, kőzetszerű, az építőiparban használt anyag keletkezik.

100 ezer tonna szemetet lenyelne évente

Az SPD Dálovce évente 100 ezer tonna (!) hulladékot dolgozna fel, amelyet a felvázolt tervezetük szerint a szomszédos, csukárpakai telepről (31 ezer t), továbbá a szenci (60 ezer t) és a dunaszerdahelyi (62 ezer t) körzetből szerezne be.

Évente 240 napon működne, napi szinten pedig mintegy 35 teherautó fordulna a szeparálatlan nyersanyagokkal. A tervezet szerint talaj-, víz- és légszennyezés „természetesen” nincs.

A beterjesztő felvázolta, hogy plazmatechnológiával hulladéktonnánként 1760 kWh elektromos áram termelhető, szemben egy hagyományos szemétégető 360 kWh-s, vagy a hőbontással működő újrahasznosítók 800 kWh-s teljesítményével.

Nos, eddig tart az attraktív teória, amit elképzelni könnyű, pláne, hogy jól is hangzik.

De hol az igazság?

Tudja fene. Az viszont tény, hogy a somorjai, különösen a sámoti lakosok erősen tiltakoznak ellene. És nemcsak azért, mert tiltakozni olyan jó. Ez kiderült a fórumon is.

Az egyik hölgy például emlékeztetett a januártól érvénybe lépett vízügyi törvénymódosításra, mely szerint a Csallóközben nem építhető olyan ipari létesítmény, amelyben a gyártás során veszélyes anyagokat állítanak elő vagy használnak fel. A cég képviselőjének válasza erre: ez a technológia nem esik e szabályozás alá. Meglátjuk.

Aztán volt még egy olyan felvetés, hogy a tervezet nem tartalmaz intézkedést olyan esetre, ha valamilyen baleset történik. A cég szerint erre nincs szükség. Meglátjuk.

Egy sámoti asszony azt vetette a beterjesztők szemére, hogy Sámoton jelenleg nincsenek vállalkozások, rosszak az utak, két autó sem fér el rajtuk egymás mellett, és ha elindítanák a teherautókat, akkor mindenki bezárkózhatna az udvarára.

Élesztős Pál (MKP) városi képviselő, a testület környezetvédelmi bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy már negyedszer tárgyalnak ez ügyben, korábban például a bizottságban, majd a testület előtt és a minisztériumnál is találkoztak. A képviselői bizottság egyhangúlag elutasította a tervezetet. Vegyészmérnökkén felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan tudományos szempontból rendben van a plazmatechnológia, ugyanakkor nem létezik mérvadó referencia Szlovákiában.

A fórumon részt vett a Híd párt Somorján élő elnöke, Bugár Béla is, aki a város állásfoglalásából idézett, emlékeztetve arra, hogy a sámoti városrészben nincs is kellő infrastruktúra, a feldolgozóhoz a családi házak előtt vezetnének az utak. Figyelmeztetett arra is, hogy az előadáson bemutatott vizualizáción nem látni kéményt, miközben a tervezet tartalmaz.

„Eközben az EU is égetésnek tartja a plazmatechnológiát, miközben az emisszió ugyanannyi, mint a hagyományos égetésnél. Nem az a fontos, hogy hány helyen működik a világon, hanem hogy ahol nem, ott miért nem” – szögezte le Bugár.

Megemlített néhány német várost, ahol bezártak ehhez hasonló erőművet, valamint hangsúlyozta, hogy Kanada, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és India elutasította ilyen létesítmények építését.

Végül az egyik helyi úr csípősen összefoglalta, miért is nem ért egyet a lakosság az egésszel. „Maguk semmi ilyet nem építettek, nincs semennyi tapasztalatuk. Eddig semmit nem értek el. A teória pedig szimplán elmélet. Szakértőként a hozzáértésük a nullával egyenlő. Ezt semmiképp sem engedjük megépíteni, és akkor nem fog semmi elromlani” – szögezte le.

Ennyi.

SzT/para