Erdogan letette az esküt, Törökországban elnöki rendszer lépett életbe

A lépéssel egyebek mellett megszűnt a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény, és az államfőre szállt át a kormányfő minden jogköre.

Az eskütételt követően Erdogan felkereste Ankara szívében Mustafa Kemal Atatürknek, a Török Köztársaság megalapítójának a mauzóleumát. Ezután az államfői palotában egy ünnepélyes szertartás keretében hozzá is látott elnöki feladataihoz. A nagyszabású ceremónián több tucat ország államfő- vagy kormányfője is részt vett, köztük Orbán Viktor miniszterelnök. Országon belülről is több ezer meghívott érkezett.

Beiktatási beszédében Erdogan azt mondta, hogy az elnöki rendszer révén Törökország még nagyobb lépéseket tud tenni annak érdekében, hogy a világ 10 legnagyobb gazdasága közé kerüljön.

Megismételte, azon fog dolgozni, hogy nemcsak azok számára, akik a június 24-ei elnökválasztáson rá szavaztak, hanem Törökország mind a 81 milliós népessége számára méltó államfő legyen. Kijelentette: a most kezdődő új időszakban Törökország a demokráciától kezdve az alapvető jogokon keresztül a szabadságjogokig, a védelmi iparon át egészen a határok biztonságáig minden területen fejlődni és erősödni fog.

Bejelentette azt is, hogy az első kabinetülésre pénteken kerül sor.

Az este végén Erdogan sajtótájékoztatót tartott, amelyen ismertette új kormányzata tagjainak névsorát. A kabinet jelentősen átalakult, de a kulcstárcák élén nem történt változás.

A miniszterek kedd délután teszik le az esküt.

Az új rendszerben Erdogan az elnöki hivatalhoz tartozó minisztériumok számát 26-ról több tárca összevonásával 16-ra csökkentette.

Több vezető ellenzéki politikus hétfőn a ceremónia lemondására, illetve elhalasztására szólította fel Erdogant az előző napi súlyos vasúti szerencsétlenségre hivatkozva. Vasárnap délután az északnyugat-törökországi Tekirdag tartomány Corlu körzetében kisiklott egy Isztambulba tartó személyvonat, az incidensben 24 ember meghalt és több mint 300-an megsérültek.

Az elnöki rendszerben a mindenkori államfő jogkörei kiszélesülnek, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, továbbá egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. Maguk a minisztériumok is az államfői hivatalhoz tartoznak majd.

A reformmal az államfő választhatja ki a kormányzati testületek közül egyebek mellett Törökország egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatóságának, a bírák és ügyészek tanácsának (HSK) több tagját.

Az elnök hatáskörébe kerül továbbá a rendkívüli állapot esetleges bevezetése, feloldása és meghosszabbítása.

A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit.

A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. A köztársasági elnök ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.

Az alaptörvény változásával 550-ről 600 fősre bővült a parlament és a választhatóság alsó korhatárát leszállították 18 évre.

Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre. Bár akkor, ha a második ciklus ideje alatt előrehozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is választható lenne.

Az elnöki rendszert bevezető alkotmánymódosításról tavaly áprilisban 51,4 százalékos többséggel népszavazáson döntöttek a törökök. A változtatás életbe lépését a soron következő államfő- és parlamenti választáshoz kötötték, amelyet idén június 24-én tartottak meg és amelyet Erdogan csaknem 52,6 százalékkal megnyert.

(MTI)