EU-s kisebbségi jogminimumért és a gyűlöletbeszéd ellen

Nagy József, a Híd európai parlamenti képviselője kijelentette, jobb lenne a politikában abbahagyni a gyűlöletbeszédet.  Amíg nincs késő.

EU-s kisebbségi jogminimumért és a gyűlöletbeszéd ellen
Fotó: TASR/Martin Baumann

“Nem új találmány az erőszakos politikai nézetek harsogása, hiszen ez most is mozgósítja, de egyben radikalizálja is az embereket. Ne feledjük, hogy majdnem mindegyikünk valamilyen kisebbség tagja és a gyűlölet a saját személyiségünket deformálja, a mindennapjaink részévé válik és pokollá teheti az életünket, együttélésünket” - mondta Nagy, aki az Európai Unió alapjogi jelentésének elkészítője is egyben.

“A politikai előremenekülés nem kifogás a gyűlöletbeszédre. Amikor már az elfogadott politikai pártok szótára a szélsőséges populistákéval verseng, az hosszútávon erőszakos ideológiákat és kezelhetetlen csoportokat legitimál.”

A határozatot az Európai Parlament túlnyomó többséggel megszavazta, amelynek egyik fő üzenete az extrémizmus és a diszkrimináció megfékezése. Áttörést jelent, hogy egy EU-s kisebbségi jogminimum kialakítására való felszólítást is jóváhagytak a képviselők, amelyet eddig tagállami jogkörökre hivatkozva nem sikerült még csak szóba sem hozni az európai intézményekben.

“Tudatosítjuk-e, hogy a nemzeti kisebbségek mellőzött jogai a többségi nemzetek számára csupán jelentéktelen engedmények, de a megtagadásuk politikai uszításra, a nacionalizmus gerjesztésére alkalmas veszélyes eszközzé válhatnak külső és belső ellenségeink kezében” - kérdezte kollégáitól Nagy József a parlamenti beszédében.

A jelentéstevő hozzátette, hogy egy közös minimum standard nagyban segítené a jogok kialakítását és azok betartatását ott, ahol ezt politikai meggondolásból hanyagolják, vagy mint kényelmetlen kérdést inkább elkerülik.

“Ilyen magas szintre még soha nem sikerült vinni a dolgot, de a munkát folytatni kell, hogy megszülessen az, amit az Európai Parlament 456 igennel 138 ellenében megszavazott. Az Európai Uniónak élen kell járnia nem csak a gazdasági és környezetvédelmi politikákban, de a polgári és alapjogok tekintetében is, irányt mutatva a tagországok számára.” - zárta szavait a Híd néppárti képviselője.

Történelmi tény az is, hogy sikerült olyan kompromisszumokat elérni további kisebbségi és polgári jogok vitás területein is, hogy az Európai Néppárt túlnyomó többsége is támogatni tudta a jelentés elfogadását.

(-)