Évente egymilliárd ausztrál dollár veszteséget okozhat az ausztrál Nagy-korallzátony fehéredése

Az ausztrál Nagy-korallzátonyt sújtó tömeges korallfehéredés miatt évente egymillióval csökkenhet a térségbe érkező turisták száma, ami egymilliárd ausztrál dollár bevételkiesést jelentene - figyelmeztetett a héten egy független szervezet.

Climate Council Brisbane-ben kiadott jelentése szerint a turisták elmaradásával tízezer ember állása kerülne veszélybe.

"A következő két-három évtizedben valószínűleg még gyakoribbá és még súlyosabbá válik a korallfehéredés Ausztráliában, aminek katasztrofális következményei lesznek a zátony egészségére és a gazdaságra nézve egyaránt" - derült ki a dokumentumból.

A világörökségi helyszínek közé tartozó Nagy-korallzátony jelenleg hétmilliárd ausztrál dollár bevételt generál évente, és nagyjából 70 ezer ausztrálnak biztosít munkahelyet egyebek között a turisztikai szektorban.

Ausztrál kutatók a hét elején tették közzé a levegőből végzett legfrissebb vizsgálataik eredményét, amely szerint soha nem látott mértékű korallfehéredés sújtja a már amúgy is legyengült Nagy-korallzátony északi és középső harmadát.

Lesley Hughes ökológus szerint épp a koralltelep középső része az, amelyet a turisták többsége felkeres. "Ennek nagyon súlyos következményei lesznek Queensland gazdaságára és munkaerőpiaci helyzetére" - mondta.

Az immár második éve pusztító korallfehéredés a zátony 1500 kilométeres szakaszát érinti. A tavalyit is beleszámítva 1998 óta ez a negyedik tömeges korallfehéredés a területen. A zátonynak mindössze a déli harmada maradt most is viszonylag érintetlen.

A szakember szerint azoknak a koralloknak, amelyeket immár második egymást követő éve sújt a fehéredés, nincs esélyük a regenerálódásra. A virágállatoknak ugyanis nagyjából tíz évre és a tengervíz gyors lehűlésére van szükségük ahhoz, hogy regenerálódjanak egy-egy súlyos korallfehéredés után.

A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.

A zátony 700 kilométeres északi harmadán a virágállatok 67 százaléka elpusztult a tavalyi fehéredés során.

A mostani fehéredés magában hordozza annak kockázatát, hogy a Nagy-korallzátonyt a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé sorolja át az UNESCO világörökségi bizottsága, amely júliusig hozza meg az ezzel kapcsolatos döntését.

(MTI)