1
Illusztráció (fotó: AP)
Megosztás
A világon termelt mézek csaknem 75 százalékában találtak rovarirtószer-maradványokat svájci kutatók, akik szerint bár az élelmiszerekre vonatkozó küszöbértéktől messze elmaradó mennyiségről van szó, napi szintű fogyasztás esetén azonban ekkora dózis is hosszú távú egészségi problémát eredményezhet.
A Neuchateli Egyetem szakemberei az Antarktiszt kivéve az összes kontinensről, valamint a világtól elzárt megannyi szigetről származó mintegy 200 mézmintát vizsgáltak meg. A kutatók a neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott öt rovarirtószer – acetamiprid, klotianidin, imidakloprid, tiakloprid és tiametoxam – nyomai után kutatva elemezték a mintákat.
A Science című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint a mézek háromnegyedében mutattak ki legalább egyféle neonikotinoidot. A szennyezett mézek 30 százaléka egy, 45 százaléka kettő vagy több, 10 százaléka pedig négy- vagy ötféle neonikotinoidot tartalmazott.
Az európai, észak-amerikai és ázsiai mézmintákban fordultak elő legnagyobb mennyiségben ezek a növényvédőszerek. A tanulmány szerint bár az ember által fogyasztott élelmiszerekre és az állateledelekre vonatkozó európai uniós küszöbértéknél alacsonyabb mennyiségről van szó, a növényvédőszerek így is kockázatot jelenthetnek az egészségre.
"Az átlagos koncentráció – a mézekben – 1,8 nanogramm volt grammonként, míg az élelmiszerekre vonatkozó küszöbérték 10 és 50 nanogramm között mozog grammonként, molekulától függően" – mondta Alexandre Aebi, az egyetem kutatója.
Hozzátette: "ugyanakkor muszáj figyelembe vennünk, hogy napi szinten fogyasztunk mézet. Ezért fontos, hogy tanulmányozzuk egyrészt ezen alacsony dózisok hosszú távú hatását, másrészt a különböző szerek együttes jelenlétéből fakadó koktéleffektus következményeit".
Korábbi tanulmányokra visszautalva a szakemberek azt is felidézték, hogy a neonikotinoidok egyebek között az immunműködés romlását, valamint fejlődési visszamaradást is okozhatnak gerinceseknél.
A neonikotinoidok akkor váltak népszerűvé, amikor a kártékony rovarok ellenállóvá váltak más vegyületekkel szemben, így mára ezek lettek a világ legszélesebb körben használt rovarirtószerei. Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, így védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédőszert, így a növény védelmet nyer a rovarok ellen. A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, így veszélynek teszi ki a beporzókat is.
A most vizsgált minták több mint egyharmadában találtak olyan mennyiségű neonikotinoidot, amely káros a méhekre és feltehetőleg más beporzókra is.
MTI