Ez nem az összeborulás napja volt, de semmi sem lehetetlen

Közös nyilatkozatot adtak ki a Magyar-Magyar Párbeszéd gyűlésének résztvevői.

Fotó: Paraméter

A Magyar Közösség Pártja által kezdeményezett, és a Dunaszerdahelyi Városi Sportcsarnokban megtartott találkozón szinte a teljes szlovákiai magyar politikai elit részt vett. A Híd kormánytagjain és az MKP regionális politikusain kívül a legfőbb civil szervezetek, és egyházak képviselői is ott voltak a gyűlésen, melynek résztvevői egy közös nyilatkozatot is elfogadtak, amely A szlovákiai magyar iskolák megmaradásáért nevet viseli.

Menyhárt József, az MKP elnöke a Paraméternek úgy nyilatkozott, hogy bár ez nem a Híd és az MKP közti összborulás napja volt, de van esély a két párt további együttműködésére - és erről Bugár Béla is így nyilatkozott. A Híd elnöke egyúttal kijelentette: az elfogadott nyilatkozat egy részét már meg is valósították a kormányban, egy része pedig már napirenden van.

A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Jókai Tibor, a pedagógusszövetség elnöke, valamint a Kiss Beáta, az MKP, és Ravasz Ábel, a Híd alelnöke beszéltek a közös nyilatkozat részleteiről:

A szlovákiai magyar iskolák megmaradásáért című dokumentumot az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

A szlovákiai magyar kisebbség megmaradásának legfontosabb eszközét – mint minden kisebbség esetében – egy erős, a szlovákiai magyarok újabb és újabb nemzedékét felnevelni képes oktatási rendszer jelenti. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy kihasználva az adott lehetőségeket, megerősítsük a szlovákiai magyar iskolaügy helyzetét. Okulva népességünk fogyásából, felismerve az anyanyelvi oktatás megtartó erejét, a szlovákiai magyar iskolák megmaradásának és fejlődésének érdekében a következő alapvetéseket fogadjuk el:

A jó minőségű oktatás garanciája. Fontos, hogy a szülők tudják: a magyar tannyelvű iskola, az anyanyelvű oktatás versenyelőnyt jelent a szlovák iskolához képest. Fontos, hogy ezt közösen és nyomatékosan kommunikáljuk a szülők irányába, magát a minőséget pedig jobb módszertani felkészültséggel, erősebb szakmai munkával és folyamatosan fejlődő infrastrukturával garantáljuk.

Kisebbségi iskolaügy. Jelenleg a szlovák törvényi gyakorlat nem definiálja a kisebbségi iskolaügy fogalmát. Sikerült újjáalakítani a kisebbségi oktatási főosztályt, de az is kiemelten fontos, hogy a kisebbségi iskolaügy fogalmát törvény rögzítse. Ez egy kisebbségi intézményrendszer komplex fejlődésének alapelve. Ezért a közoktatási törvény megfelelő cikkelyében, a Tanuló Szlovákia című stratégiai-fejlesztési terv értelmében szorgalmazzuk a nemzetiségi iskolák hálózata fogalmának bevezetését (národnostné školstvo).

A kisiskolák és kis létszámú iskolák sorsa. Az oktatási törvény módosítása alapján sikerült megakadályozni a kisiskolák bezárását. Ez egy ideiglenes megoldás, mert a jövőben kérdéses a kisebb diáklétszámú iskolák fenntarthatósága és hatékonysága. Erről a témáról őszinte vitát kell folytatnunk, előállva egy hosszú távú koncepcióval. A kis létszámú nemzetiségi iskolák fennmaradásához nélkülözhetetlen a szükséges anyagi feltételek biztosítása, a pozitív pénzügyi megkülönböztetés. Ennek érdekében a nemzetiségi iskolahálózatot külön kell kezelni a finanszírozási eljárásban, és többletforrásokkal kell biztosítani további működését a kompenzációs támogatás megőrzése mellett is. A minimális osztályonkénti tanulói létszámot a nemzetiségi középiskolákban is meg kell szüntetni.

Oktatásügyi önkormányzatiság. Ahhoz, hogy hosszú távon jó döntések születhessenek a módszertan, az intézmények, a közös célok terén, a szlovákiai magyar iskolaügy önkormányzó irányítására van szükség. Ezen a téren is fontos a közösségi koncepció kidolgozása és érvényesítése. A nemzetiségi, esetünkben a magyar iskolák minőségi fejlődésének feltétele az önálló kerettanterv megalkotása az iskolák minden szintjén (alsó tagozat, felső tagozat, középiskola), összhangban az állami műveltségi célkövetelményekkel, de sajátos igényeinknek megfelelően.

A szlovák nyelv oktatásának minősége. A magyar szülők egyik gyakori kifogása a magyar iskolákkal szemben a szlovák nyelv oktatásának minőségével kapcsolatos. Ezt azzal ellensúlyozhatjuk, ha a magyar iskolákban a szlovákot nem anyanyelvként, hanem második nyelvként oktatjuk. 2020-ig ez országszerte legalább 50 iskolában meg is valósulhat. Ennek feltétele a gyermekek anyanyelvi kompetenciáinak megfelelő szintre fejlesztése, melyre az idegen nyelvek oktatása ráépül, valamint a szlovák, mint idegen nyelv oktatásának a gyermek megfelelő életkorában való bevezetése.

A magyar ajkú romák helyzete. Külön odafigyelést igényel a magyar anyanyelvű romák oktatása. A roma diákok a legtöbb esetben különösen hátrányos helyzetből fognak neki a tanulásnak, ezért fontos a pedagógiai asszistensek munkája, a jobb diagnosztikai eszközök bevezetése és az óvodai látogatás kiszélesítése is. A magyar közösség elemi érdeke, hogy a magyar ajkú romák felzárkóztatása gyors ütemben haladjon előre.

Az innováció támogatása. Az oktatásügy szerves része a kutatás, fejlesztés és innováció támogatása. Erre mind a főiskoláink, mind az újonnan létrehozandó Kisebbségi Kulturális Alap működése esetében érdemes odafigyelni. Csak egy fejlődő, életképes közösség képes ugyanis a megmaradásra.

Ezek azok az alapelvek, amelyek lehetővé teszik egy erős, fejlődő és a közösségünk fenntartására képes szlovákiai magyar iskolaügy működtetését. Az oktatásügy területén ezek képezik közös ügyeinket, közös erőfeszítéseink tárgyát.

A Magyar-Magyar Párbeszéd résztvevői