1
_erdoirtas
Megosztás
A rossz favágó egész életében fát vágott az erdőben. Tulajdonképpen az egész erdőt mint olyant pusztította. Mindig volt olyan még az ő éles baltájánál is nagyobb, erősebb (pénz)hatalom, amelyik megmutatta neki, mely fákat érdemes kivágni. Sosem törődött azzal, melyik fa védett, melyik ritka, melyik túl fiatal, milyen a fa környezete, amelyből hiányozni fog, vagy amelyet tönkretesz, ha rosszkor vágják ki. Az volt a fő, hogy a felsőbb hatalom haszna, s így az ő haszna is meglegyen. Aztán, ahogyan erősödött, már főleg az ő haszna... Nem törődött azzal, vajon hány másik, becsületes, a természetet óvó, a vágást sok szempontból megtervező favágó társa miként végzi munkáját és miképpen szegényedik el. Ezért aztán neki akkor is volt mit a tejbe aprítania, amikor a többieknek nem.
Történt viszont, hogy már annyian nézték rossz szemmel, s e rossz szemekkel annyian látták át a rossz favágó ténykedését és irigyeinek, valamint behízelgőn szaporodó, mellette és helyette dolgozó társainak hasonló pusztítását, ez így nem mehet tovább. Pedig az volt a célja, hogy mégiscsak így menjen ez tovább.
Összehozott hát egy akciótervet a 2016 ás 2018 közötti időszakra. Ebben az akciótervben, melyet beharangozott a médiában, a neten, mindenhol bel- és külföldön, még a kisbírókkal is kidoboltatta a legkisebb antifavágó településeken is, jól megaszonta, hogy eztán ő már bizony jó favágó lesz, holott eddig sem volt rossz, bizony nem. Mert itten már minden tönkre van téve, mert valakik tönkretették, és az nem jó. Tehát majd ő most már jól megvédi a fákat, erdőket és a becsületes, éhező, megalázott és olykor baltanyéllel megagyalt favágókat. Mert ki, ha nem ő? Hát senki – aszonta ő, aki az akciótervet kidolgozta(tta)… Ez az akcióterv természetesen összhangba került a nemzetközi normákkal, s megnyugtatta a favágót rendesen még / már nem ismerő, vagyis a benne valamilyen érthetetlen oknál fogva megbízó köz véleményét, továbbá a nemzetközi közeg illetékeseit.
De a favágó ennél még tovább ment! Fogta magát, fogat mosott, mosolyt erőltetett a képére, és az eddigi szakmaiatlan és embertelen favágás által negatívan érintett társadalom (adó)pénzét összegyűjtve szóban el is kezdte „megvalósítani” az akcióterv egyes, egyelőre lényegtelen elemeit, hogy lássa a megvédeni való köz, mennyire faszagyerek lett ő a favágás, illetve a nem vágás biztosítása, sőt bebiztosítása terén.
Közben a rossz favágó irdatlan mennyiségűre növekedett korábbi sleppje összekacsintott saját magával és tovább folytatta a favágás eddigi megszokott, erdőirtó, természetet tönkretevő gyakorlatát.
Hogy legyen elég, sőt még annál is elegebb sok-sok pénze. Amin persze megosztoznak a főgonosz, álszent főfavágóval.
Aki viszont közben szóban és írásban (akciótervben) bőszen védte a szétrondított közös erdőt. Hogy a köz legalább látszólag megnyugodjon. Hiszen végre van már, aki megvédi a közt és a köz közös fáit. S hogy e köz háta mögött (eközben) ő simán tovább vágathassa a fákat. És a ritkuló erdő nem létező sötétségétől és nem létező szörnyeitől közben rettegni kezdő köz csupán kevéske tagja vette a fáradtságot, hogy kinézzen az ablakon az erdő (helyének) irányába, és látva lássa: a fák tovább fogynak, nem változik semmi, hacsak az nem, hogy most már a valaha ipari mennyiségű kitermelés országos tarvágásba csapott át.
Viszont ez a tarvágás nem látszott elég jól mindenki számára, hiszen a még létező erdőket a rossz favágó kápó megmentésük ürügyén körbekeríttette a 2016 ás 2018 közötti időszakra kidolgozott akcióterv 100x50 méteres méretű, emberi rosszasággal és butasággal impregnált farostpanelekre nyomtatott, felnagyított lapjaival.
Hogy ne lássuk a farosttól az erdőt.
Hát így volt. Nem mese volt. De nem is a véletlen műve.