1
Vladimír Jánoš (Fotó: TASR)
Megosztás
A bíróság nem találta bűnösnek a közeli hozzátartozó sanyargatásának bűncselekményében, mindössze annyira, hogy az illetékes járási hivatal vizsgálja meg az ügyet szabálysértésként.
A Privigyei Járásbíróság szenátusa szerdán hozta meg a döntését, mely alapján a járási hivatal a társadalmi együttéléssel szembeni kihágásként vizsgálhatná a jövőben Jánoš, a volt felesége és lányuk ügyét.
A Smer volt parlamenti képviselőjét és privigyei járási szervezetének elnökét azzal vádolták, hogy magatartásával lelki szenvedést, kínokat okozott a családjának, beleértve a lányát, vulgárisan sértegette és fizikailag is bántalmazta, továbbá fegyverrel fenyegette feleségét, valamint megtiltotta neki, hogy találkozzon a családjával. A lelki gyötrelmeket a nő vallomása szerint 2003-tól kezdődően kellett átélniük, egészen 2015 februárjáig, amikor elkezdődött jelen eljárás. Családja sanyargatásáért Vladimír Jánošt héttől tizenöt évig terjedő börtön fenyegette, ő azonban a kezdetektől visszautasította a bűnösségét.
Az ügyben tavaly márciusban kezdődött a tárgyalás, zárt ajtók mögött, mégpedig a kiskorú gyermek gyámjának kérésére, mivel a tárgyaláson szóba került az ő egészségi állapotának vizsgálata is.
Az ügyben eljáró vizsgálótiszt először arra tett javaslatot, hogy az ügyet vizsgálják szabálysértésként, az ügyészség azonban ezzel nem értett egyet, és az előkészületi vizsgálat során szerzett bizonyítékok alapján megtette a vádemelést 2015 decemberében.
Miután az ügy kipattant a médiába, Jánoš lemondott a képviselői mandátumáról.
A bíróság pedig ma arra jutott, hogy amit Jánoš tett, az nem meríti ki a bűncselekmény gyanúját. Mint azt a szenátus elnöke kifejtette, elsősorban a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárásra, valamint a pszichológiai szakvéleményre támaszkodott. Ez utóbbiból pedig az derül ki, hogy sem a károsult exfeleség, sem pedig a lányuk nem szenvedett poszttraumatikus stressz szindrómában.
Pavol Bielik azt is kiemelte a szakvéleményből, hogy annak megállapításai szerint az exfeleség emocionálisan labilis, érzelmileg éretlen, emellett nárcisztikus vonásokkal is bír. A kiskorú lánynál azt állapították meg, hogy a pánikrohama nem a megélt gyötrelmekkel függ össze, hanem annak genetikai okai vannak. Egészségi állapotának romlásában pedig mindkét szülőnek szerepe lehet.
A bíró arra is felhívta a figyelmet, hogy az asszony szavahihetősége a felállított diagnózis alapján kétségbe vonható. Azt is közölte, hogy a hangfelvételek, melyek állítólag a sanyargatás bizonyos jeleneteit örökítették meg, nem egyértelműek, és nem támasztják alá a vádiratban foglaltakat olyan mértékben, mint amennyire szörnyűnek írták le. Emellett hangsúlyozta, a felvételt a vádlott beleegyezése nélkül készítették, és nem igazolható, hogy a vádlott és a sértett hangja szerepel rajtuk.
Jánoš örül a döntésnek, exfelesége viszont úgy látja, ez is csak a szlovákiai igazságszolgáltatást jellemzi.
(TASR)