1
Fotó: TASR/Chandra X-ray Observatory Center
Megosztás
A tudósok felfedezték a valaha feljegyzett legfényesebb fényvillanás okát, de a folyamat során további két, még nagyobb rejtélyre bukkantak, amelyek megkérdőjelezik a nehéz elemek, például az arany és a platina eredetét.
Az ezzel kapcsolatos tanulmány a Nature Astronomy folyóiratban jelent meg.
Teleszkópok 2022 októberében rögzítették a robbanást. A robbanás egy 2,4 milliárd fényévnyire lévő galaxisban történt, és minden hullámhosszúságú fényt bocsátott ki. A legintenzívebb azonban a gamma-sugárzás volt, a röntgensugárzás egy intenzívebb formája.
A gammasugárzás kitörése hét percig tartott, és olyan erős volt, hogy túllépte a műszerek mérési tartományát, és túlterhelte azokat. Később kiderült, hogy a kitörés százszor erősebb volt, mint bármi más, amit eddig rögzítettek. A tudósok ezért a BOAT (Minden idők legfényesebb) nevet adták.
A gamma-kitöréseket szupernóvákkal társítják, de a robbanás nagy intenzitása megcáfolta a jelenség magyarázatát. Ha szupernóváról lenne szó, akkor a jelenleg érvényes elméletek szerint elképzelhetetlenül hatalmas lenne.
A robbanást a James Webb Űrteleszkóp (JWST) is észlelte. A tudósok nagyon szerencsésnek nevezték, mert ilyen intenzitású robbanások csak 10 ezer évente fordulnak elő a matematikai modellek szerint.
Amikor a robbanás elhalt, a JWST egyik műszere megerősítette, hogy a villanás valóban szupernóva-robbanás volt, de nem olyan erős, mint gondolták.
"Lehetséges, hogy a gammasugár-kitörések és a szupernóvák nem kapcsolódnak közvetlenül egymáshoz, és két független folyamatról van szó"
– mondta Peter Blanchard, az Egyesült Államok Illinois állambeli Northwestern Egyetem kutatócsoportjának egyik vezetője.
Úgy tűnik, hogy a robbanás intenzitása összefügg a kibocsátott sugárnyaláb koncentrációjával – véli a kutatócsoport másik vezetője, Tanmoy Laskar, a Utah Egyetem munkatársa. A szupernóvák sugárzása általában "szóródik" az űrben, de ha a kibocsátott nyaláb keskeny, a sugárzás intenzitása nagyobb is lehet. Laskar ezt a sugárzást az egyik legkeskenyebb sugárzásnak nevezte, amelyet valaha rögzítettek, megerősítve elméletét.
A tudósoknak azonban most meg kell oldaniuk a hiányzó nehéz elemek, például arany, platina, urán vagy ólom rejtélyét. Az egyik elmélet szerint ezek az elemek szupernóvák során jönnek létre, amelyek egyúttal az űrbe is szétterítik őket, ahonnan később a bolygók részévé válnak. A kutatók azonban nem találtak bizonyítékot nehéz elemek jelenlétére a felrobbant csillag közelében.
Bizonyítékok vannak arra, hogy a neutroncsillagok ütközésekor nehéz elemek keletkeznek. A tudósok az ilyen ütközéseket kilonovának nevezik, de feltételezik, hogy ilyen módon nem képződne elegendő mennyiségű nehéz elem. A tanulmány készítői ezért más szupernóvák maradványait szeretnék megvizsgálni, hogy kiderítsék, léteznek-e olyan speciális körülmények, amelyek lehetővé teszik nehéz elemek kialakulását csillagrobbanások során.
TASR/para