Ficonak semmi se drága, rácsap az asztalra és már kezünkben is az 520 eurós minimálbér!

Igen, Fico kormányfő idén rá akar csapni az asztalra. Ez ám a kormányprogram, öcsém! (No mibe, hogy ezt előre nem egyeztette a koalíciós partnereivel?)

Ficonak semmi se drága, rácsap az asztalra és már kezünkben is az 520 eurós minimálbér!
Fotó: aktuality.sk

Kezdjünk licitálni, gyerekek, mint a kocsmaasztalnál! Ki ad többet? Ad valaki 550-et? Danko? Igen. Először, másodszor? Matovič? Á nem? Vagy igen, annyira nem szociális? Na még… Fico: legyen ezer, bazmeg! Valahogy így megy ez mostanság populizmus-ügyben, ugye? Mert a nép azt hiszi, minél több a minimálbér, annál faszább a Szlovákiának nevezett földi mennyország. Bocsika, mindenkit kiábrándítok: hát ez nem így van.

A félrevezetés persze – és ezért kapja be ezt a csalit olyan sok választó – rendelkezik némi valóságalappal: Igen, rohadt kevés a megélhetéshez a mostani, emelt 480. El is pucolt már az ország apraja, s részben nagyja nyugatra (véletlenül se az erős és szociális és szláv Moszkva felé indult a tömeg, vajon miért???), ahol normálisan lehet tanulni (lásd a cseh iskolákon tanuló szlovákiai diákok arányát), ahol normálisan lehet élni és ahol meg is lehet élni. De nem azért, mert kurva magas a minimálbér, hanem azért, mert az emberek nyugodtan, azaz kevesebb állami baszogatás és lenyúlás, de legalábbis normálisabb állami újraelosztás vagy mindezek kombinációja mellett vállalkozhat, dolgozhat, kereshet pénzt. Itt bezzeg, csak kimondod hangosan, hogy vállalkoznál, már a gondolat is illeték- és adóköteles, holott bevételt még csak álmodban produkáltál…

Igen, támogatom, hogy a legalacsonyabb bérért dolgozók szintén méltó életet tudjanak élni, képesek legyenek eltartani a családjukat, iskoláztatni a gyerekeiket. Ehhez pedig kevés a 480 is. Mondjuk, 520 is rohadtul kevés lesz…

De akkor legyen az éremnek másik oldala és az állam (értsd Fico és legszociálisabb minisztere, Ján Richter, aki mintha csak az 1980-as pártkongresszusról érkezett volna) legyen szíves – mert ezt eddig nem tette meg, de nem ám, hangsúlyozom ismét: nem tette meg – emelje már 480-ra a közszférában dolgozók (népnyelven állami alkalmazottak /mellékesen önkormányzatiak is lehetnek…/) alapbérét is 480-ra. Hogy azt ne a mozgóbérrel kelljen pótolgatni (megannyi papírmunka…), hanem legyen ez az összeg hótzichertutibiztos a munkavállalónak! No, szépet mondtam? Ugye, hogy szociálisabbat mondtam, mint Fico? Hát, ha neki nem drága az asztalra csapni, akkor nekem se! És itt fel fog mögém sorakozni pölö az összes+ iskolai takarítónő. Mert az összes, nekünk kevés, elvtársak! (Jöhetnek a pedellusok is!)

Vagy: oké, legyen, emeljünk 480-ról 520-ra. (Akinek nem jut, el vagyon bocsátva, lebo szociálnistát.) Példa: a művészeti iskolákban hangszert olyan pedagógus oktathat, akinek emelt szintű középfokú szakképesítése van. Ehhez – ellentétben pl. a takarítónőkkel, akiket ettől függetlenül tisztelünk és becsülünk (csak nem fizetünk meg) – előbb négy évig járnak konzervatóriumba, ahol leérettségiznek, majd pedig még két évig tanulnak ugyanott, amely összesen hat év (igen hatéves középsuli!, nem négy, nem kettő) végén levizsgáznak (kapaszkodj: záródolgozat, védés, vizsga). Ekkor, ha találnak egy fasza állást, ahol minden délután estig dolgozhatnak (nuku műszakpótlék), akkor besorolást nyernek az állami (értsd Fico) bértábla nyolcasába, melyben a tarifájuk…. Dobpergést kérek, lehet licitálni, ki ad többet Ficonál? Először? Másodszor? Na hagyjuk, a tarifájuk 616 euró és 50 cent. (Itt most fokozom a bosszúpopulizmust:) Vagyis a takarítónő majdani 520 eurójához képest csak 96,50-nel keresnek majd többet. Gyengébbek kedvéért, kedves Richter elvtárs, az kevesebb 1, azaz egy darab százasnál. Bruttóban, wazze! Fordítom még populistábbra: havi nettó 1, azaz egy hétvégi bevásárlás áráért tanulnak 6 évig művésztanárnak (persze hogy nem ezért, hanem azért tanulnak, mert ez tölti el őket elégedettséggel és boldogsággal, s nem a kurva 616,50…)

Na, akkor most tessék az asztalra csapni, kérem, elvtársak, akiknek prioritás a népjólét is, meg az oktatás is, csak éppen a kettő metszetét nem találjátok sehol, pedig úgy, de úgy keresitek, hogy szem nem marad szárazon!

Mert manipulálni könnyű. Mondom a Fico-receptet: naptári év elejétől tavaszig arról kell pofázni, hogy majd szeptemberben (tehát okt.-nov.-dec. hónapokban kapja már csak abban  az évben) megemelik a pedagógusember fizuját. Sosem szabad említeni, hogy bruttóról megy a duma. Aztán nyártól szeptemberig arról kell rizsázni, hogy éppen emelik, majd pedig szeptembertől a következő év elejéig arról, hogy most emeltünk, mit akarsz még. Így tékápé egész évben tematizálható az az évi egyszeri 6 százalék. Mondjuk 616,50-nek hat százaléka 36,99 euró, ha nem tévedek. Tarifa, nem nettó! Nnna, ilyen a szociális állam népjóléti intézkedése. Ez ugye kevesebb, kedves pedagógusok, mint a mostani 480 és az ígért 520 eurós minimálbér közötti különbség. Egyetlen fabatkával, de mégis! Hogy érezd: mennyire lesajnálnak.

Mert asztalra csapni lehet és semmi se drága, csak a sajátjaik, csak azok, akik az ország jövőjét adó gyerekeket (fokozzam még a populista dumát, fokozhatom, de mondd, hogy nincs igazam…), szóval a gyerekeket nevelik, okítják, vértezik fel kellő türelemmel és alázattal ahhoz, hogy ezeket az alakokat ne lincseljék meg… Ez az igazi produkció, nem az asztalra szarás, akarom mondani: csapás…