FÜLEK: Törvénnyel nem lehet lebeszélni a szipusokat – véli Zacher Gábor

A füleki csoportos szipuzás problémájával foglalkozott csütörtök reggeli adásában a Pátria rádió.

FÜLEK: Törvénnyel nem lehet lebeszélni a szipusokat – véli Zacher Gábor
Részlet egy romániai riportból

A műsor során telefonon vették fel a kapcsolatot Agócs Attilával, Fülek polgármesterével, valamint Zacher Gáborral, az ismert magyarországi toxikológussal.

Agócs részletesen kifejtette, amiről korábban már beszámoltunk, hogy újabban ismét csoportosan szipuznak a város közterületein bizonyos fiatalok, elsősorban a helyi roma közösség tagjai.

„Néhány évvel ezelőtt ez már problémát jelentett Füleken, hogy felnőttek rongyokra öntögették, majd osztogatták a toluolt. Ezt rögzítették a biztonsági kamerák is, a felnőtt börtönbe került, a gyerek pedig intézetbe. Aztán úgy tűnt, hogy ez visszaszorult, de csak lappangott. Ősszel ismét olyan csoportok bukkantak fel a városban, akik szipuznak”

– emlékeztetett a polgármester.

Elmagyarázta, hogy ezt követően a városi rendőrséget, majd a szociális terepmunkásokat és a roma közösségi központ alkalmazottait is bekapcsolták a szituáció felmérésébe és kezelésébe. „Azt szerettük volna, hogy elmenjenek a városi rendőrök által felderített szipuzókhoz, és

a meggyőzés, beszélgetés eszközeit próbálják bevetni a fiatalok és a családjaik körében, mert láthatóan nagyon destruktív ez a jelenség a környezetükben is

– magyarázta.

Agócs elárulta, hogy ezzel egyidejűleg a toluollal kapcsolatos jogi szabályozásnak is utánanézett, majd felfedezte, hogy Csehországban egy évtizede korlátozzák a toluolhoz való hozzáférést egy EU-s irányelv alapján.

Tudni kell, hogy Csehországban ugyanakkor nem a szipuzás, hanem a pervitin (metamfetamin) fogyasztásának elterjedését megakadályozandó vezettek be ilyen intézkedést. Az oldószerre ugyanis szükség van a pervitin előállításához is.

Zacher Gábor a törvényi szabályozásra reagálva elmondta, hogy nem tartja helyes megoldásnak.

„A jelenségnek komoly szociodemográfiai gyökere van. Ahogy a polgármester is említette, túlnyomórészt a helyi roma közösség érintett ebben, amely benne él egy olyan pszichoszociális gettóban, amelyből nem látnak kiutat. Legegyszerűbb belemenekülni a bódulatba, ami mindent elfeledtet arra az időre, amíg szívja az illető, és az állapotváltozás megtörténik a krónikus idegrendszerében

– szögezte le.

„Azt gondolom, hogy ennek a populációnak az életmód-változtatása nem egyszerű feladat. Amiben évek, évtizedek óta benne élnek, azt egy mozdulattal, a törvény erejével tulajdonképpen nem lehet megváltoztatni. Talán néhány százalékos javulást eredményezhet, de a megoldáshoz sokkal mélyebbre kellene ásni” – figyelmeztetett.

Hangsúlyozta, hogy az ilyen szereket csoportosan alkalmazó közösségeknek nagyon nehéz jövőképet adni.

„Mélyen beléjük ivódtak, és őket nem motiválja negatív irányban az, hogy börtönbe kerülnek, mert körülöttük rengetegen voltak már bent

– húzta alá.

Agócs Attila ennek kapcsán elmondta, hogy több szinten is megpróbálnak párbeszédet indítani. Kijelentette, hogy a városvezetés első körben nem volt épp elragadtatva ettől, mivel maga a probléma negatív reklám Füleknek. „Én viszont épp azt gondolom, hogy

ezekkel a nagyon nehéz feladatokkal úgy is lehet valamit kezdeni, hogy elkezdünk róluk beszélni. Ez a probléma szül némi szociális feszültséget a legszegényebb roma rétegek, és a többségi lakosság között, de amikor romákat emlegetünk, akkor is csak a populáció egy töredékét érinti

– fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos a jövő hétre Fülekre hívta a regionális hivatala dolgozóit, ő maga pedig szeretné a környező régiók közegészségügyi és gyermekvédelmi hivatalainak szakembereit invitálni. „Szeretnénk egy kicsit átbeszélni a módszertant, mert a

saját szociális munkásaink is nehezen indulnak el valamerre, nem tudják, hogyan lehet diagnosztizálni a problémát, és milyen beszélgetések mentén lehet valamilyen eredményt elérni a családoknál”

– szögezte le. Gyakran ugyanis maguk a családok is tagadják vagy szégyellik ezt.

Zacher erről úgy vélekedett, hogy „a párbeszéd sokkal többet jelent, mintha egy paragrafusba beleírnánk néhány vegyületet, amit betiltunk”. Ilyen esetben ugyanis ezek a csoportok a toluol helyett elővehetnek más oldószert, vagy akár benzint, alkalmazkodva a törvényi keretekhez. „Ha beszélünk róla és ráfókuszálunk, az sokkal többet jelent, és ez egy nagyon jó kezdeményezés a város részéről, hiszen biztos vagyok benne, hogy

ez nemcsak Füleken probléma, csak máshol nem vették a bátorságot, hogy felvegyék a harcot vele

– fogalmazott.

Végezetül elmondta,

szükséges egy kaput biztosítani ezeknek a rétegeknek, „amelyen kimasíroznak ebből a történetből, és talán lehet rá remény, hogy néhányuk integrálódhat a társadalomba, és nem elbutult zombiként fogják élni az életüket, akiknek nincs múltjuk és jelenük, jövőjük pedig egyáltalán...

(para)