A gravitációs hullámok létezését bizonyító kutatókat díjazták

Rainer Weiss, Kip S. Thorne és Barry C. Barish amerikai fizikusok és az általuk alapított LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) Tudományos Együttműködés kapta a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria hercegnője-díjat tudományos kutatás és technológia kategóriában - jelentette be döntését a zsűri szerdán Oviedóban.

A testület indoklása szerint Albert Einstein százéves jóslatát, a fizika történetének egyik legfontosabb feltevését, a gravitációs hullámok létezését, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozását sikerült igazolniuk a projektben részt vevő kutatóknak.

A díjjal el akarják ismerni az egyéni tehetséget és a közösségi munkát, amelyben több mint ezer kutató működött közre mintegy száz tudományos intézményből és 18 országból.

A gravitációs hullámok észlelése új ablakot nyit az univerzum tanulmányozásában - olvasható a zsűri értékelésében.

A szenzációnak számító jelenséget a LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült közvetlenül megfigyelniük 2015. szeptember 14-én, egy Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. 

Az esemény során példátlan mennyiségű energia szabadult fel, amelyet a gravitációs hullámok továbbítottak. 

A gravitációs hullámok hasonló változásokat keltenek a téridőben, mint a vízbe dobott kő a víz felszínén. Einstein relativitáselmélete szerint nagy tömegű objektumok mozgásakor keletkeznek. Minél nagyobb a tömeg és a mozgás sebessége, annál nagyobbak a hullámok.

Az első észlelés óta az obszervatórium detektorainak még két alkalommal sikerült bemérniük a fekete lyukak összeolvadásából származó gravitáció hullámokat.

A LIGO a világ egyik legérzékenyebb tudományos műszere. Az egymilliárd dolláros szerkezet két egyforma, négy kilométer hosszú lézerdetektorból áll, amelyeket a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) épített abból a célból, hogy a Földet elérő gravitációs hullámok által okozott rezgéseket észleljék. A detektorok egyike a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van, és a proton méreténél tízezerszer kisebb változásokat képesek mérni a téridőben. 

Az Asztúria hercegnője-díjra ebben a kategóriában idén 17 ország 39 jelöltje volt esélyes. A múlt évben a bionikus végtagokat feltaláló Hugh Herr amerikai mérnök, biofizikus nyerte el az elismerést. 

A díjat, amely egy Joan Miró világhírű képzőművész által tervezett szobor és 50 ezer euró, ősszel vehetik át a nyertesek Oviedóban egy ünnepi gálán VI. Fülöp spanyol királytól. 

Az Asztúria Hercegnője-díjat 36 évvel ezelőtt alapították, eredetileg Asztúria Hercege-díj néven, amelyet tavaly előtt módosítottak, miután a korábbi trónörökös, Asztúria hercege VI. Fülöp néven király lett, így elsőszülött lányára, Leonorra szállt az Asztúria hercegnője cím.

(MTI)