1
large-1464385992-265-scientists-prepare-to-drill-into-chicxulub-crater-to-understand-how-life-survived-mass-extinction
Megosztás
A mai Mexikói-öbölbe 66 millió éve becsapódott aszteroida hatására kihaltak a dinoszauruszok, a legújabb elemzések szerint azonban a mikrobiális élet viszonylag hamar visszatért a területre.
Egy nemzetközi kutatócsoport, tizenkét ország 31 kutatója több mint 830 méter mélyen végzett magfúrásokat áprilisban és májusban, hogy mintát vegyenek a Chicxulub-kráterből.
A kétszáz kilométer átmérőjű kráter az egyetlen ismert becsapódási kráter, amelyet összefüggésbe hoztak élőlények tömeges kihalásával. A képződmény legnagyobb része a Mexikói-öbölben található, a kráter peremének egy kisebb része a mexikói Yucatán-félsziget északnyugati részénél.
A földtörténeti kréta kor végén bekövetkezett kozmikus becsapódás olyan eseményláncolatot indított el, amely ahhoz vezetett, hogy minden élő növény- és állatfaj hetven százaléka kihalt. Annak ellenére, hogy több száz méter vastag tengeri üledék alatt található, a kráter viszonylag jó állapotban megőrződött.
A kutatásban részt vevő Christian Köberl, a Bécsi Természettudományi Múzeum igazgatója szerint a fúrások "kimondottan sikeresek" voltak.
A fúrás helyszínének körültekintő megválasztásával sikerült olyan kőzetekből mintát venni, amelyek normális esetben csaknem elérhetetlen mélységben vannak. "A vizsgálatok révén első alkalommal szerezhetünk információkat egy ilyen óriási becsapódási kráter kialakulásánál zajló dinamikus folyamatokról" – olvasható a múzeum közleményében.
A Chicxulub ugyanis az egyetlen ismert kráter a Földön, amelynek érintetlenül maradt az úgynevezett csúcsgyűrűje.Ez egy meredek hegyekből álló különleges képződmény a kráter központjában. Egyelőre nem ismert, hogy pontosan hogyan alakulnak ki ezek a csúcsgyűrűk.
A szakértők azt vizsgálták a kőzetben, létezett-e benne mikrobiális élet, és milyen hosszan tartott az óceánok regenerálódása a becsapódás után. A fúrások során egy mintegy 120 méter vastag, 50-66 millió éve keletkezett mészkőlerakódás alatt további 120 méter vastag réteget találtak.
Ezt olyan széttöredezett és megolvadt kőzet alkotta, amely a becsapódáskor keletkezett.
Arra utaló nyomokat találtak, hogy ezen a területen forró és sóban gazdag víz járta át az újonnan keletkezett kőzeteket. Ebben a környezetben a becsapódás után a kráterben található sokféle méreganyag ellenére hamar létrejöhetett a mikrobiális élet. Az apró élőlények hamar alkalmazkodtak a különleges életkörülményekhez és a széttöredezett és olvadt kőzet porózusságához – derült ki az első, Brémában végzett elemzésekből.
(MTI)