„Ha ennek nem lesz eredménye, akkor most elvetjük az árpát, aztán megyünk Pozsonyig”

Közel 220 traktoros vonult fel a Csallóközben csütörtökön Medvétől Somorjáig.

„Ha ennek nem lesz eredménye, akkor most elvetjük az árpát, aztán megyünk Pozsonyig”
Fotók: Paraméter - További felvételekért kattints!

A mezőgazdasági adminisztrációban uralkodó áldatlan állapotok, illetve a gazdák pótföldjeikhez való hozzáférésével kapcsolatos hosszú éves, évtizedes problémák hívták életre a csütörtöki megmozdulást, melynek jelmondata az volt: „Dolgozni szeretnénk a saját földjeinken!”

A megmozdulás Medvéről indult mintegy 50 traktorral, majd Nagymegyeren a 63-as főúton folytatódott egészen Somorjáig. Útközben Alistálon, Albáron, Dunaszerdahelyen, Nagyabonynál és Egyházgellénél is sokan csatlakoztak.

Az indulás:

„A Felső- és az Alsó Csallóközből, Galánta környékéről és Komárom mellől is érkeztek. Ezúton is köszönjük a gazdáknak a részvételt, a lakosoknak, sofőröknek pedig a türelmet” – emlékeztetett Soóky Péter, a gazdák válságstábjának egyik tagja, aki később arról tájékoztatott, hogy összesen 217 traktor vett részt a megmozduláson.

Miután Somorjára értek, a traktorok megfordultak, és elindultak hazafelé. A válságstáb (elnök: Beringer Árpád / tagok: Both Arpád, Nagy László, Sóki György, Soóky Péter) és a Szlovák Agrárkamara néhány tagja viszont a javaslataikat is tartalmazó levéllel elindultak Pozsonyba, hogy átnyújtsák azt a földművelésügyi miniszternek.

A csallóközi gazdák maguk kezdték szervezni a figyelemfelkeltő felvonulást, miután az agrárkamara február 5-i, majd két héttel későbbi levelére is elmaradt a minisztérium válasza, végül nem valósult meg február 28-ára meghirdetett országos megmozdulás sem. Ez utóbbi kapcsán a gazdák nemcsak a pótföldek rendezésére szólították volna fel az illetékes szerveket, de egy ötpontos követeléscsomagot terveztek benyújtani a minisztériumnak, amely tartalmazott például az aszályos időszakok esetén történő, illetve egyéb támogatásokkal kapcsolatos javaslatokat is.

A rendszerváltás óta mintegy tizedére csökkent a mezőgazdaságban vállalkozók száma, akik között pedig 1991-től és 2008-ig összesen közel 350 ezer hektár ún. pótföldet osztottak szét azokért a területekért cserébe, amelyek szétaprózódva helyezkedtek el, és amelyeket többnyire szövetkezetek használtak. Ezt akkoriban átmeneti intézkedésnek szánták, viszont egészen 2008-ig tartott, míg a vonatkozó törvényi cikkelyt eltörölték.
Egy tavalyi törvénymódosításból kifolyólag a pótföldekkel kapcsolatos minden határozat az idei év végéig megszűnik. Ebből kifolyólag a pótföldet használó földtulajdonosoknak az illetékes földhivatalhoz kellett fordulniuk február végéig, hogy a bérletüket meghosszabbítsák a 2018 utáni időszakra is. Érvényes az is, hogy az adott kataszterben lévő földtulajdonosok 51%-ának beleegyezését kell adnia a pótföldek kimérésénél.

Soóky Péter

„25 év alatt nem tudták véghezvinni a földrendezést, és ezalatt nagyon elaprózódtak a tulajdonviszonyok. Van olyan eset, hogy valaki megörökölt egy tulajdont, és nem jut hozzá, nem tud rajta gazdálkodni, mert nem tudja kivenni. Ezáltal a nagyobb holdingok előnyben részesülnek, és ezt szeretnénk megakadályozni. Szeretnénk, ha a fölrendezés végre lezajlana, és mindenki azon a területen gazdálkodhatna, ami őt megilleti” – hangsúlyozta Soóky.

Emlékeztetett arra, hogy az illetékesek rendszerint azzal hárítanak, hogy ez pénzkérdés.

„Időben legalább 3-4, de inkább 5-6 évig tartana. Ez megnyugtatná a gazdákat, de egyelőre még akarat sincs rá, hogy megcsinálják” – szögezte le, kiemelve, hogy a gazdáknak rettentő mennyiségű papírmunkával járnak a tavaly hozott rendelkezések, és ezt képtelenség kivitelezni.

„A tavaly véleményeztetésre kiadott törvény kapcsán az agrárkamara is jelzett több hiányosságot. Például hogy a tulajdonos beleegyezése nélkül ne lehessen kiadni a pótföldet használatba. Tehát hogy a tulajdonos tudjon róla, hogy a földjét rendesen gondozzák. Továbbá, hogy ha a földtulajdonos gazdálkodni akar a saját földjén vagy bérbe akarja adni, akkor ne kelljen neki ahhoz 51%-os támogatást elérnie a kataszterében” – árulta el Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara elnöke.

Szeretnék elérni, hogy a gazdák addig gazdálkodhassanak a jelenlegi határozataik alapján, míg a földrendezés meg nem történik.

 „Nem normális állapot, amikor több száz kilométerről vesznek bérbe földeket pénzügyi befektetők, akiknek nem célja a gazdálkodás az adott régióban. Mi szorgalmaztuk, hogy a törvénybe egy, a nyugati országokban, Ausztriában, Franciaországban is alkalmazott gyakorlat kerüljön be, mely szerint legfeljebb 40 kilométeres körzetből volnának bérbe vehetők a földek. De ez sem került be” – húzta alá Patasi Ilona.

Patasi Ilona

Közölte, hogy Dél-Szlovákiában mintegy 18 ezer terület alapú támogatást igénylő vállalkozó mezőgazdász tevékenykedik, akiknek minimum a felét érintik ezek a problémák. „A gazdálkodók problémáival akkor kellene foglalkozni, amikor még nem indultak be a munkák a termőföldeken. Mert amikor már mennek, akkor erre már nincs idejük” – fűzte hozzá Patasi.

„Somorja csak a félút Pozsonyig. Ha nem lesz eredmény, akkor azt tervezzük, hogy először is elvetjük az árpát, utána, ha lesz egy kis szabadidőnk, akkor még egyszer ekkora erővel indulunk Pozsonyig” – húzta alá Soóky Péter.

(Reggel kértük a minisztérium reakcióját is a felvonulásra, egyelőre nem érkezett meg.)

(SzT)