Ha munkajogi reform, akkor egy tízezres tüntetés jelentéktelen

Több tízezren vonultak kedden utcára a francia nagyvárosokban a legradikálisabb szakszervezet a CGT felhívására, hogy tiltakozzanak a tervezett francia munkajogi reform ellen.

Ha munkajogi reform, akkor egy tízezres tüntetés jelentéktelen
Fotó: AP

Párizsban és Lyonban rövid időre rendbontók zavarták meg a békés felvonulásokat és összecsaptak a rendőrökkel. A belügyminisztérium esti összesítése szerint országszerte 223 ezren tiltakoztak, a CGT szerint 400 ezren vettek részt a megmozdulásokon.

Jóllehet a szervezők "nagyon jelentősnek" minősítették az Emmanuel Macron államfő intézkedései elleni első nagy megmozdulást, hírmagyarázók szerint a részvétel nem volt elég jelentős ahhoz, hogy meghátrálásra késztesse Emmanuel Macron államfőt, aki egyébként már előzetesen kizárta, hogy engedne a tüntetők követeléseinek. 

A CGT mintegy kétszáz megmozdulást szervezett országszerte és négyezer vállaltnál tettek közzé sztrájkfelhívást. A tömegközlekedési, az energetikai és az egészségügyi dolgozók egy része is munkabeszüntetést tartott, de a sztrájknak nem voltak nagyobb hatásai az ország életére, az oktatásban dolgozók mintegy négy százaléka hirdetett sztrájkot.

A rendőrség szerint Párizsban 24 ezren, a CGT szerint 60 ezren tiltakoztak. Marseille-ben a prefektúra 7500, a szervezők 60 ezren tüntetőről számoltak be, Lyonban 5 és 10 ezren, Toulouse-ban 8-16 ezren, Rennes-ben 5-10 ezren, Bordeaux-ban 5-12 ezren, Nizzában 2-5 ezren tiltakoztak a különböző források szerint. 

Francois Hollande előző szocialista elnök munkajogi reformja ellen 2016-ban mintegy 400 ezren, Nicolas Sarkozy jobboldali államfő nyugdíjreformja ellen pedig több mint egymillióan vonultak utcára 2010-ben.

"Ez volt a premier és sikeresnek mondható" - mondta Philippe Martinez, a CGT vezetője, aki a párizsi menet élén vonult, s azt mondta, hogy délig országszerte 100 ezren mentek az utcákra.

A párizsi és a lyoni békés tiltakozó felvonulást többször is meg kellett állítani, miután a menet élére beállt több száz, feketébe öltözött, fején csuklyát viselő rendbontó, és dobálni kezdte a rendőröket, akik könnygázzal és vízágyúval oszlatták szét őket. A rendbontók kirakatokat is betörtek és hirdetőtáblákat rongáltak meg. A rendőrség 13 embert előállított.

A CGT már egy második tiltakozási napot is meghirdetett szeptember 21-re, egy nappal azelőtt, hogy a kormány rendeletekben kihirdeti a reformot, szeptember 23-án pedig Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetője szólítja utcára a reform ellenzőit.

A reformmal szemben azonban a szakszervezetek nem egységesek. Miközben a CGT egyértelműen ellenzi a rendeletek kihirdetését, a két másik nagy szakszervezet, a CFDT és az FO nem kíván tiltakozni, jóllehet ők is bírálják a tervezett intézkedések egy részét. Ez a megosztottság tükröződik vissza a mobilizáción is. Miközben Emmanuel Macron népszerűségi mutatója nagyot zuhant a megválasztása óta, s a munkajogi reformot a franciák többsége nem támogatja, az ellenzéknek és a szakszerveteknek nem sikerül az elnökkel szemben egységesen fellépniük.

A munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célzó reform - amelynek legfőbb intézkedései a végkielégítések maximalizálása és a vállalatokon belül a szakszervezetek nélküli, közvetlen egyeztetések bevezetése - Emmanuel Macron egyik legfőbb választási ígérete volt a több mint egy évtizede 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentésére.

A nemzetgyűlés augusztus elején szavazta meg azt a törvényt, amely alapján a kormány rendeleti úton, parlamenti vita nélkül módosíthatja a munkatörvénykönyvét.

A kormány június eleje óta egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a reform részleteiről, amelyeket öt rendelet formájában a szeptember 22-i kormányülésen fogad majd el a francia kormány. A 160 oldalon négy nagy fejezetben 36 pontot tartalmazó reform elsősorban a vállalatokon belüli szociális párbeszédet és a munkavállalói képviselet szervezettségét illetően módosítja a mintegy 3 ezer oldalas munkatörvénykönyvét.

MTI