Megosztás
Magyarország – hasonlóan Szlovákiához! – nem lépett időben, ez tisztán látszik, régiós országok a bevándorlókról szóló statisztikái alapján. Pedig 25 évvel korábban Magyarország és Csehország lakosságának számát könnyű volt földrajz órán megjegyezni, mindkét országban 10 millióan laktak. Azóta Csehország lakossága 10,5 millióra emelkedett Magyarországé 10 millió alá zuhant, vajon mi történt?
A statisztikákat böngészve egyszerű a magyarázat, amíg a csehek az elmúlt évtizedekben folyamatosan beengedték a bevándorlókat országukba, addig Magyarországra, jelentős létszámban csak a hatuma közösségekből érkezet utánpótlás, munkaerő.
Lengyelország sem a magyar, hanem a cseh utat követte: ma már több százezer, millió ukrán vendégmunkás dolgozik, ezt az ukrán kivándorlást az orosz-ukrán hibrid háború csak felgyorsította. Csehországban több mint százezer vietnami él már, az elmúlt években a csehországi vietnamiak felvetették politikai párt megalapítását is, de mellettük, Lengyelországhoz hasonlóan, százezres nagyságrendű az ukrán bevándorlás aránya.
És mindezek ellenére, még a kedvezőbb demográfiai helyzethez képest is Csehországban is durvul a munkaerőhiány. De hasonló a trend Lengyelországban, a beömlő ukrán migránsáradat sem képes kompenzálni a több milliónyi lengyel kivándorlást Nagy-Britanniába.
De mi a helyzet Magyarországon?
Budapest láthatóan a határon túli magyarok elszipkázásával próbálja „feltölteni” a kivándorló magyarországiak helyét, de egyrészt a határon túli régiók régen nem rendelkeznek már akkora emberanyag-utánpótlással, hogy pótolják a Nyugatra kivándoroltakat, másrészt ez a sajátos „nemzetpolitika” könnyen végleg megpecsételheti a hatuma közösségek sorsát. Ezek a magyar szórványközösségek a régióra jellemző, hasonló kihívások mellett – Nyugatra vándorlás – meg kell, hogy küzdjenek a magyarországi – igaz, egyre csökkenő – vonzással is.
Amíg tíz-tizenöt évvel ezelőtt Párkány és környékéről nagy számban jártak át dolgozni „magyarba”, ma ott tartunk, hogy „Egonban” már mozi és strand sincs – a magyarok járnak át a szlovák oldalra kikapcsolódni, szórakozni. Fordult a kocka a munkaerőpiacon is: ma már szlovák autógyárak vadásznak a magyarországi autóipari munkásokra, de sok magyarországi dolgozik a nagyszombati Peugeot-gyárban is. Magyarországon brutális munkaerőhiány van alapvető ágazatokban. Folyamatosan nő a bejelentett üres munkahelyek száma, például csak IT-s szakemberből 22 ezer főt keresnek.
Csak a hülye nem látja: Magyarországnak alapvető érdeke lenne, történelmi múltjához visszatérve, befogadó, az idegenekkel nagyvonalúan bánó légkört kialakítani és a mindenkori magyar kormánynak tudatosan ösztönözni, hogy a világ más régióiból Magyarországra érkezzenek dolgozni emberek.
Csakhogy azt még a hülye is látja: a jelenlegi magyar kormány szembe megy a racionalitással, a józan paraszti ésszel, patetikusan szólva, az alapvető magyar nemzeti érdekekkel. Kövér László egy párhuzamos valóságból vagy egy időgépből kiszólva, “keresztény” Magyarországról beszél, Lázár János, a kormány második embere, pedig egyáltalán nem akar bevándorlót Magyarországon látni. Orbán Viktor kormánya kiírta október 2-ra a kvótaellenes népszavazást, amely nyomán rekordot dönt a szélsőjobboldali idegenellenes kampány és xenofóbia Magyarországon: 1990 óta soha nem gyűlöltünk még ennyire.
A brexit is megmutatta: könnyű az alacsony végzettségű, falusi embereket megvezetni egy kis gyűlölethisztivel, de a valóság gyorsan leleplezi a “magyar” kormány nemzetellenes és józan paraszti ész ellenes politikáját. Amit nem láttál jönni, hogy mindezt a kormány egyik tagja olvassa be a miniszterelnöknek: a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) ötletét, miszerint a krónikus munkaerőhiányt bevándorlókkal, vendégmunkásokkal kellene pótolni, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is támogatja. Az MGYOSZ egyébként szerint rövidtávon nagyjából 250 ezer (!!!), “kulturálisan beilleszthető” (!!!) emberre lenne szüksége Magyarországnak – elképesztő szám, elképesztő szereptévesztés.
Azt hiszem, innentől kezdve tejesen felesleges a racionalitások mentén az októberi népszavazásról beszélni. Annyi történt, hogy az Orbán-kormány egyik minisztere, egy pillanatra összhangban a valósággal, egyetlen nyilatkozatával kilőtte a Fidesz-propagandát.
Láthattuk: 2015-ben a szíriai menekülteket – a kevés kivételtől eltekintve – gyakorlatilag végigrugdosta a kormány az országon, hogy minél hamarabb kizavarja őket Magyarországról – ez az embertelen politika a háborús régiókból érkezőkkel egyébként a mai napig nem szűnt meg. Nem csoda, hogy akik tehették, továbbmenekültek. Vagy itt van a nógrádi mexikói vendégmunkások szomorú esete, akiket migránsnak néztek a helyi emberek a faluban – tegyük fel a kérdést, az elképesztő munkaerőhiány ellenére, ki az az egyszeri bevándorló, aki egy rasszista, xenofób, bevándorlóival embertelenül bánó országba érkezne – akár néhány hónapos munkára?
A szomorú valóság az, hogy a magyar állam hivatalos szélsőjobboldali, xenofób és rasszista politikája mellett már az egykor ellenzéki hangvételűnek mondott rádió-, és tévécsatornák (Klubrádió, ATV) is ömlik a migránsellenes kampány, akkor látni kell azt is, hogy ma Magyarországon, a szent-istváni befogadó politikával nemhogy választást nem lehet nyerni, de politikai pártot alapítani sem nagyon. Nincs rá igény, ilyenek lettünk – miközben az ország gazdaságának és a felnövekvő magyar generációknak elemi érdeke lenne a befogadó nemzetpolitika.
Ebből a helyzetből sok minden jó nem jöhet már ki, de ha te látod az alagút végén a fényt, írd meg kommentben!