1
Dr. Kristian Patrik (Fotó: a szerző)
Megosztás
Napjainkban sokan jutnak arra a döntésre, hogy összekötik az életüket párjukkal. Sajnos azonban többen rossz döntést hoznak, nem a megfelelő embert választják maguk mellé, s ennek következményeképp ki rövidebb, ki hosszabb idő elteltével elválik. A válás egyszerű folyamat, ha a felek meg tudnak egyezni egymás között, de sok esetben előfordul, hogy annyira elmérgesedik a helyzet, hogy bíróságra kerül az ügy. A válóperről, s annak folyamatáról két dunaszerdahelyi ügyvéddel, Dr. Kristian Patrikkal és Dr. Kubik Péterrel beszélgettünk.
A mai társadalomban a válás gyakori jelenség. Statisztikailag nézve Szlovákiában éves szinten kb. tízezer a válások száma. Sajnos majdnem minden harmadik házasság válással végződik, tudtuk meg. „A leggyakoribb ok a házastársak eltérő személyiségi vonásaiban rejlik, amelyek a modern társadalomban sokkal hangsúlyosabbak, mint régen voltak, valamint gyakori ok az elidegenedés, a hűtlenség és az alkoholizmus okozta házassági összeomlás” – mondták.
Információink szerint
a válást kétszer gyakrabban indítványozzák a nők, mint a férfiak, s a válófélben lévők átlagos életkora kb. 40 év.
„Legtöbb esetben 7-9 évig tartó házasságok hullnak szét. Előfordulnak olyan esetek is, ahol a házastársak már pár év után rájönnek, hogy nem egymáshoz valóak, illetve ahol a házasságok több tíz éves együttélés után esnek szét, amikor már viszonylag idős korba léptek” – emelték ki.
Megkérdeztük azt is, hogyan zajlik egy válóper, mi a menete. „A válóper a keresetlevél benyújtásával kezdődik az illetékes bíróságon a férj vagy a feleség részéről. A válóper indítása előtt az ügyféllel közösen mérlegeljük, menthető-e a házasság, és lehetséges-e a közös együttélés felújítása. Ez azért fontos, mert ugyanezt mérlegeli a bíróság is, amely a házasságot csak indokolt esetekben bontja fel.
Az eljárás alatt a bíróságnak meg kell bizonyosodni arról, hogy a házastársi viszonyok már annyira mélyen és tartósan megromlottak, hogy a házasság nem tudja teljesíteni a társadalmi céljait és tulajdonképpen a válás jobb mindenkinek, beleértve a gyerekeket is.
Az eljárásnak ezt a részét gyakran érzelmek és indulatok kísérik, főleg ha kiskorú gyermekek is érintve vannak a válással. Gyakran fordulnak hozzánk az ügyfelek segítségért akkor is, mikor már a másik házastárs indítványozta a válópert. Az ügyfelek nehéz élethelyzet elé vannak állítva, ezért ajánlott a kommunikációt a bírósággal egy olyan személyen keresztül folytatni, akit nem terhel az érzelmi viszony a házastárssal szemben. Ez a személy lehet az ügyvéd, aki segíti megfogalmazni és védeni az ügyfél érdekeit, biztosíthatja, hogy a jogi műveletek rendben menjenek, s ezzel az ügyfélnek ne kelljen – az amúgy is nehéz élethelyzetben – törődni”- válaszolták.
A válóper egy komplex folyamat. Hozzá kapcsolódik általában még további két eljárás, a házastársak viszonyának rendezése a kiskorú gyermekeikhez a válás utáni időre, illetve a válás kimondása után a vagyonelosztás. „Amennyiben a házasságból még kiskorúak a gyerekek, akkor a bíróságnak döntenie kell, kinek ítéli meg a gyermek felügyeleti jogát, valamint megállapítja a gyermektartás mértékét. Ezekben a kérdésekben
mindig a gyermekek érdeke az első, ezért a bíróság a szülők megegyezését részesíti előnyben, amit azután jóváhagy.
A váló feleknek ezért előnyösebb a gyermektartás kérdéseit előre megvitatni. Amennyiben a szülők nem tudnak egyességre jutni, a bíróság dönt, mérlegelve a kiskorú jogát mindkét szülőhöz, a kiskorú érzelmi viszonyát, fejlődési szükségleteit és nevelési környezetét”- informáltak bennünket.
A válások során kényes, ámde fontos kérdés az anyagi javak elosztása a felek között, a házasság megkötésével ugyanis a házastársak között házastársi osztatlan vagyonközösség keletkezik. Ebbe tartozik minden, amit a házastársak a házasság ideje alatt szereztek, kivéve örökölt vagy ajándékozott vagyontárgyakat, illetve olyan tárgyakat, amelyek személyi használatra vagy munkaeszközként csak az egyik házastársnak szolgálnak. A vagyonelosztás rendezését a válást kimondó végzés után lehet elkezdeni. Természetesen a legelőnyösebb, ha a felek meg tudnak egyezni egymás között, s nem kell a bíróságnak beleavatkoznia. Amennyiben nem jön létre közös megállapodás, bírósági úton lehetséges kérni a vagyonelosztást.
„Ha a válástól számítva három éven belül nem kerül sor a megegyezésre, vagy a bírósági kereset benyújtására, akkor a Polgári Törvénykönyv szerint az ingatlanok a volt házastársak résztulajdonába kerülnek.
Az ingóságokhoz kizárólagos tulajdonjog azt a volt házastársat illeti majd meg, aki ezeket a tárgyakat a saját szükségleteire, háztartásában, avagy a családja javára, mint tulajdonos használja; a többi ingóság szintén résztulajdonba kerül. A vagyonelosztásnál a házastársak kérhetik megtéríteni azt, amit a saját tulajdonukból (amit pl. még a házasságkötés előtt szereztek, vagy ajándékba kaptak) áldoztak fel a közös tulajdon javára. Másfelől kötelesek megtéríteni azt, amit a közös tulajdonból a saját tulajdonukra fordítottak. A közös tulajdon elosztásánál figyelembe kell venni a kiskorú gyermekek érdekeit is. Mérlegelni kell mindkét házastárs hozzájárulását a család ellátásához, ami a gyerekekkel való törődést is magába foglalja, a volt házastársak érdemeit a közös vagyon gyarapításánál és annak fenntartásánál”- mondták.
A válóperes eljárás viszonylag gyorsan lezárul, főleg, ha a felek közös nevezőre tudnak jutni a gyerekekkel kapcsolatos kérdésekben.
A vagyonelosztás bírósági úton történő rendezése jóval hosszabb ideig eltarthat, itt években kell gondolkodni.
Tehát, ha már úgy érezzük, hogy nincs más megoldás, tanácsos közös megállapodás útján véget vetni házasságunknak.
(SzC)