Halálos iramban 8: Van még ettől nagyobb sebesség?

Rohamosan, már-már „halálos“ iramban termelődnek a Vin Diesel fémjelezte autós akciófilm egyes részei. Ám úgy tűnik, nem hiába tart már a franchise a nyolcadik résznél: az emberek ki vannak éhezve egy kis nitróval dúsított adrenalinbombára. Hát most megkapták! Megnéztük a Halálos iramban 8 című filmet!

Halálos iramban 8: Van még ettől nagyobb sebesség?

Ki gondolta volna, hogy a 2001-ben megjelenő első részt 16 éven belül még további hét fogja követni? Valószínűleg nem sokan, főként a harmadik, csalódást keltő epizód után. S mégis, kellett az a mélypont, hogy végül ott kössünk ki, ahol jelenleg is tartunk. Figyelem, spoilerveszély!

Ha visszaemlékezünk, a Halálos iramban széria még teljesen más szálon indult el: illegális utcai versenyek, tuningolt autók garmadája volt jellemző az első részekre. A harmadik résszel azonban jött egy törés, amely után a franchise elhagyta a megkezdett utat, s inkább az akció, a lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyzetek felé vette az irányt.

A stílus alakulását remekül illusztrálja az alábbi példa: míg a második részben a szárazföldről egy jachtra ugrattak át egy autóval, addig a hetedig részben ugyanezt a manővert két felhőkarcoló között végezték el. A nyolcadik részben pedig már egy tengeralattjáró is előkerült...

A rendezők stratégiája lényegében az, hogy az adott részben rálicitáljanak az előzőekben elsütött trükkökre, s olyat mutassanak a nézőnek, amitől garantáltan tátva marad a szája. Kár, hogy ez az utcai versenyek rovására megy, ami éppenséggel a franchise alapötlete volt. A negyedik résztől folyamatosan háttérbe szorulnak a versenyek olyannyira, hogy a nyolcadik részben már csak mintha muszájból lenne jelen (a történet előrehaladásához pedig szinte semmi köze sincs).

Így fokozatosan nagyobb teret kaptak az akrobatikus, lélegzetelállító mutatványok, amikből a Halálos iramban 8-ból sincs hiány. Hatalmas robbanások, száguldás ezerrel, szuper verdák – minden, mi szem-szájnak ingere.

Persze, ilyenkor aztán jönnek a nagy megmondó emberek, hogy: „ez a film teljesen hátat fordít a logikának..., kiugrott a 200-zal repesztő autóból és egy karcolás sincs rajta...“. Ilyenkor azonban jobb, ha megjegyezzük: 1. aki beül erre a filmre a moziba, az tudja, milyen stílusra számítson, tehát tudatában van, hogy a film komolytalan (elvégre, hogy nézne ki, ha a főhős már az első tíz percben porig égne a lángolva száguldó autóban?). 2. a film szórakoztatni akar; egy olyan világba kalauzol, ahol igenis nemet lehet mondani a gravitáció törvényére, s ez izgalommal, ámulattal tölti el azt a nézőt, aki hajlandó a befogadására.

A nyolcadik rész szolgál némi csavarral, újdonsággal is, ami egyrészt furcsán, másrészt rendkívül ütősen és ötletesen hatott. Remek húzásnak bizonyult, hogy Dominic Toretto valamilyen oknál fogva saját csapata ellen fordul – s a végén ki is derül, mi késztette őt erre a lépésre. Míg az eddigiekben „csupán“ drogbárókkal, fegyvercsempészekkel szálltak szembe Torettóék, addig a nyolcadikban egy világuralomra törő kiberbűnöző testesítette meg a főgonoszt, ami már inkább a Die Hard vagy a James Bond benyomását keltette. Az önműködő autók rohama azonban még ebben a lehetetlen világban is egy kicsit sok(k)nak tűnt.

A szövegkönyvért felelős egyén pedig megérdemel egy hatalmas pacsit: a poénosabbnál poénosabb beköpéseken csak az nem nevetett, aki nem akart. Sőt, volt, hogy maga Jason Statham sem bírta már fapofával végighallgatni a rekeszizom-szaggató beszólásokat.

A visszatérő színészek mellett (Vin Diesel, Michelle Rodriguez, Tyrese Gibson, Ludacris) olyan nagyágyúk is felbukkantak a filmben, mint a jó öreg Kurt Russell, az apja nyomdokaiba lépő Scott Eastwood, valamint a fiatal, de tehetséges Nathalie Emmanuel. A gonosz oldalt ezúttal Hollywood egyik legjobb és legelbűvölőbb színésznője, Charlize Theron, valamint a Trónok harcából is ismert Kristofer Hivju alkotta.

Dwayne Johnson és Jason Statham azonban megér egy külön fejezetet. Amit ez a két színész Luke Hobbsként és Ian Shawként leművelt a filmben, azt öröm volt nézni. A hetedik rész után a két színész lényegesen több teret kapott a filmben, amit szemmel láthatólag nagyon is élveztek. Főként a két szereplő börtönös jelenete rendkívül emlékezetesre sikeredett. Statham repülős alakítása pedig egyszerre volt durva és vicces.

Egy valaki azonban nagyon hiányzott. Paul Walker megüresedett helyét Scott Eastwooddal és Dwayne Johnsonnal próbálták betömni kisebb-nagyobb sikerrel, de a barátait elhagyó Dominic Toretto nélkül a csapat érezhetően vezéregyéniség nélkül maradt. Brian O´Conner neve azonban így is felcsendült néhányszor a filmben.

A Halálos iramban 8 egy rendkívül látványos, szórakoztató film, amit nem megérteni, hanem élvezni kell. Kétségkívül ez az év egyik legtöbb bevételt produkáló filmje, éppen ezért a rendezőknek alaposan fel kell kötniük a gatyájukat, hogy még ettől is nagyobb sebességre kapcsoljanak, és a következő részben túlszárnyalják azt, amiről már eddig is azt hittük, hogy lehetetlen.

tt/para