1
Štefan Harabin
Keresete magasabb, mint a Legfelsőbb Bíróság vagy a Bírói Tanács elnökéé.
Štefan Harabin már 2014 óta nem elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak és a Bírói Tanácsnak (akkor ezt a funkciót a Smer és a KDH által beterjesztett alkotmánymódosítás útján választották ketté), mégis többet keres, mint utódai az említett intézmények élén. Ez derül ki a tavalyi vagyonnyilatkozataikból.
Jana Bajánková, a Bíró Tanács elnöke bírói funkciójából adódóan 50 058 eurót keresett, további 4 733-at pedig a kötelező előadói és publikációs tevékenységével. Daniela Švecová pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökeként 53 611 eurót, ami tartalmazza már a nyugdíját is. Ezek bruttó összegek.
Harabint tavaly visszahívták a Legfelsőbb Bíróság Büntetőjogi Kollégiumának éléről is, azóta pedig egyszerű bíróként tevékenykedik, szenátuselnökként, keresete azonban így is több, mint az említetteké. A vagyonnyilatkozata szerint nettó (!) 50 811 euró.
Harabin ehhez képest rendszeresen kritizálja a Bírói Tanács elnökének funkcióját, amiért szerinte egy ilyen mesterségesen kialakított posztért járó fizetésből felvehetnének inkább tíz bírót, hogy megküzdjenek a bírósági halasztásokkal.
Harabin esetében a magas fizetés elsősorban azzal indokolható, hogy igényt tarthat a speciális bíróknak járó juttatásra, 1 766 euróra. A Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi bírói ugyanis a Specializált Büntetőbíróság ítéletei elleni fellebbezésekkel foglalkoznak. A Specializált Büntetőbíróságon foglalkoznak a legsúlyosabb bűncselekményekkel, többek között az alvilági bűnbandák pereivel is, így a speciális bírók a közjogi méltóságok közül a legjobban keresnek. A Legfelsőbb Bíróság pedig ennek a fellebbviteli szerve.
Oldřich Kozlík a Specializált Büntetőbíróságról például nettó 54 842 (bruttó 68 089-et) keresett, Daniel Hudák bíró pedig még ennél is többet, 56 729 eurót nettó.
Összehasonlításképp: Robert Fico miniszterelnökként 2014-ben 44 674 eurót vehetett fel fizetésként.
TASR/para