Harminc év után feléledt a Csiliz-patak, és feléledhet a Tőkési-ág is!

Revitalizálták több szakaszán is a Natura 2000-es természetvédelmi területként nyilvántartott Csiliz-patakot.

Harminc év után feléledt a Csiliz-patak, és feléledhet a Tőkési-ág is!
Sólymos László környezetvédelmi miniszter (Fotók: Paraméter)

A részben EU-s támogatásból fedezett munkálatok során 536 hektár lápos élőhely, 103 hektár nedves kaszálóterület, valamint 155 hektárnyi nádas is megújult – Bőstől, Csilizpatason, Nagymegyeren, valamint Csilizradványon keresztül egészen Csicsóig.

A Csiliz-patak “felélesztése” pozitív hatással lesz a szűkebb régió vízkészletének megtartására, valamint segít a szárazság és az árvíz elleni harcban is, de a projekt elsősorban az északi pocok megmentésére és védelmére fókuszált. A súlyosan veszélyeztetett faj sehol máshol nem fordul elő a világon, csak és kizárólag a Duna menti lápos területeken, és egyik legfontosabb előfordulási helye egy Csilizpatashoz közeli nádas, valamint a Csilizradvány szomszédságában található néhai zsombékos.

A patakmeder területén éppen befejezett munkálatokat Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter is szemügyre vette november 24-én.

Harminc év után feléledt Csallóköz egyik kincse, a Csiliz-patak. Ez egyrészt nagyon fontos a különleges természeti előhelyek revitalizációja miatt, és fontos a csallóközi vízgazdálkodás miatt is”

– nyilatkozta a helyszínen a Paraméternek Sólymos László.

A Határ-kanális, amely keresztezi a Csiliz-patak medrét

A miniszter szerint a területet, amibe sikerülhet újra életet lehelni, turisztikai szempontból is ki lehet majd használni.

“Nagyon sok olyan emberrel beszélgettem, akiket régi, szép emlékek fűznek az egykori patakparthoz. Remélem, hogy a helyiek visszatalálnak ehhez a megújuló természeti szépséghez, és hogy a közelben járó turisták is felfedezik ezt a helyet. Az egész térség érdeke, hogy a Csilizköz felvirágozzon, ami felé megtettük az első lépést” – mondta a környezetvédelmi tárca vezetője.

A projekt előkészületei még 2010-ben zajlottak, a kivitelezés pedig az utóbbi három évben történt.

Miért kellett revitalizálni a Csilizt?

A Csiliz-patak a Dunamenti-síkság egyik utolsó természetes folyóvize, a Duna egykori mellékágának maradványa. A Csallóköz területének egykori lecsapolása, valamint a különböző vízgazdálkodási és árvízellenes beavatkozások következtében a 33,5 kilométer hosszú patak majdnem kétharmada víz nélkül maradt.

A 20. század elején kiépítésre került a Határ-kanális, ami keresztezi a Csiliz-patakot, melynek vize ezután a vízelvezető csatornába folyt. Bár 1938-ban a két folyóvíz kereszteződéséhez építettek egy bújtató csatornát, mellyel a patak vizét a kanális medre alatt átvezették a túloldalra, ám idővel az átereszek berakódtak, tisztításuk pedig nem volt lehetséges.

A revitalizáció során – 2014-ben – eltávolították a régi, eldugult és működésképtelen bújtatót, helyére pedig  idén egy teljesen új csatornát építettek, minek köszönhetően a Csilizt visszaterelték eredeti medrébe. Ez volt a patak revitalizációjának legjelentősebb és legigényesebb feladata.

 Így zajlott a bújtatók építése

A bújtató nem csak a Csiliz-patak vízfolyását teszi majd lehetővé, hanem mozgatható gátrendszernek köszönhetően a nádas vízszintjét is megemelheti – ezzel pedig megóvják az északi pocok előfordulási helyét.

Az északi pocok (Fotó: BROZ)

A Csiliz-patakot ezen kívül a Füzespuszta-Gellér összekötő kanális is keresztezi. Mivel a két folyóvíz kereszteződése alatt már lefolyásmentes volt a Csiliz, erre a pontra is egy bújtató csatornát építettek – ezt is 2016-ban -, hogy a patak öt kilométer hosszú, alsó szakaszába is újra jusson víz. Emellett fokozatosan mélyítették a patak berakódott részeit, szélesítették benőtt és beszűkült medrét, de rengeteg hulladékot is eltávolítottak a folyó környezetéből.

2012-ben likvidálták a folyó medrében lévő illegális szemétlerakatot a Nagymegyer kataszterében lévő izsapi majornál, innen 300 tonna hulladékot szállítottak el.

Innen érkezik a Csiliz-patak a Határ-kanálishoz...

... és itt jön át a kanális medre alá fektetett bújtató csatornán.

A projektet a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ) kezdeményezte és vezette, megvalósításában közreműködött a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Kara, és a környezetvédelmi minisztérium égisze alatt működő Szlovák Vízügyi Kutatóintézet is.

A Csiliz-patak revitalizációjára összesen 800 ezer eurót költöttek. Ennek 75 százaléka EU-s támogatás, amit a LIFE+ program keretében az Európai Bizottság biztosított. Az összeg fennmaradó 25 százalékát a környezetvédelmi minisztérium fedezte.

„Az, hogy a Csilizbe visszatér az élet, egy újabb példa arra, hogy rendkívül hatékony a civil szféra és a környezetvédelmi minisztérium közti együttműködés” – nyilatkozta a környezetvédelmi miniszter, aki azt is elárulta, esély van rá, hogy

a közeljövőben sor kerülhet a Csallóköz egyik legnagyobb természeti kincseként számon tartott Tőkési-ág revitalizációjára is.

“Amikor tavasszal Vásárúton jártam, a helyiek megkérdezték tőlem, hogy nem tudnánk-e megoldani a Tőkési-ágnál fennálló problémákat, mivel az a folyó is revitalizációra szorul. Mindent megteszünk azért, hogy a Tőkési-ágat is sikerüljön revitalizálni, ahogy ez a Csiliznél sikerült” – ígérte Sólymos László.

(parameter)