A húsvét

Mozgó ünnepünk, a húsvét gyakran esik áprilisra. A nagyböjt utolsó hetét, amely virágvasárnappal kezdődik, gyakran nevezték csonka hétnek. Virágvasárnap az egész világban barkát szentelnek.

A húsvét

A csallóköziek a megszentelt barkát nem vitték be a házba, hanem a ház szerhájába szúrták, hogy az az egész háznépet megvédje az ártó hatalmaktól.

A nagyhéten végzett munkának varázserőt tulajdonítottak. Úgy tartották, az ilyenkor végzett munka nagy hasznot hoz, s a nagypénteken ültetett krumplinak pedig minden szeme nagy és egészséges lesz.

Nagycsütörtököt, a rendszerint e napon spenótból készült ebéd miatt zöldcsütörtöknek is nevezték. Nagypénteken nem dolgoztak a határban, nehogy elpusztuljon a termés. Ezen a napon nem mostak az asszonyok, mert a nagypénteken mosott ruha veszélyt hoz viselőjére. Nagyszombat félünnep volt: délelőtt a ház körül dolgoztak, délután azonban már a feltámadási szertartásra és körmenetre készültek. Este véget ért a böjt, a templomból hazatérve sonkát ettek. Nagyszombati hagyomány volt, hogy a házakat még napkelte előtt körbesöpörték. Ezzel vélték elűzni a férgeket házból és a környékéről.

A húsvét magyar megnevezése is jelzi, hogy ezen a napon fogyasztottak újra húst és zsíros ételt. A Csallóközben szokás volt a húsvéti ételek megszentelése. A templomban megáldott sonkából, tojásból, kalácsból és borból a család minden tagjának, de még az állatoknak is kellett fogyasztaniuk. A húsvét jelképe a Csallóközben is a piros tojás. A tojás a megváltást, míg a piros szín a keresztfán kiontott vért szimbolizálja szinte az egész területen.

Húsvéthétfőhöz kapcsolódik a locsolkodás szokása, melyet ezen a vidéken öntözésnek neveznek. Ezen a napon a férfiak még ma is útra kelnek, felkeresik a rokonok, ismerősök házait. Ma már azonban az eredeti cél, a lányok, asszonyok termékenységének fokozása, egyáltalán nem ismert.

(-)