Ismertették a vereknyei kutak vízmintáinak teszteredményeit

A Dionýz Štúr Állami Földtani Intézet ma bemutatta megfigyelőrendszerének első fázisát, amely nyomon követi a környezeti terheket, beleértve a vereknyei hulladéklerakót is. A rendszer lehetővé teszi a felszín alatti vizek szennyezésének valós idejű megfigyelését és összehasonlítását. A tervek szerint az igazolt szennyezésekről tájékoztatja az önkormányzatokat és az érintett telkek tulajdonosait. Sólymos László környezetvédelmi miniszter ismertette a Vízgazdálkodási Kutatóintézet által, a vereknyei hulladéklerakó környéki kutakból nyáron vett minták teszteredményeit. 

„A környezeti terhek a múlt örökségei, melyeket mindenképpen fel kell számolnunk. Ennyivel tartozunk azoknak, akik ezek közelében élnek. Ezért személyesen nagyra értékelem azt a tényt, hogy ennek az óriási feladatnak a megoldásán két kutatóintézetünk kiváló szakemberei dolgoznak” – jelentette ki Sólymos László környezetvédelmi miniszter.

A földtani intézet szakemberei által felügyelt rendszer a hatékony eszköz arra, hogy a környezeti terheket ellenőrzés alatt tartsuk. Felhívja a figyelmet a tervezett mérések elvégzésére, az eredményeket tárolja és előzetesen kiértékeli. Abban az esetben, ha valamelyik paraméter meghaladja a határértéket, automatikusan figyelmezteti a rendszer kezelőit, akik ellenőrzik az adatokat.

„Közel egy éve zajlik a rendszer finomhangolása. Az általa nyert adatok a kabinet elé terjesztett dokumentumok alapjául szolgálnak. Jelenleg is tökéletesítjük, és arra törekszünk, hogy a rendszer a jövőben az önkormányzatok és az érintett nyilvánosság számára is elérhető legyen” – mondta Igor Slaninka a földtani intézet környezetgeokémiai osztályáról.

Azok az adatok kerülnek a rendszerbe, melyeket a geológusok a monitoring berendezésekből szereznek. Ezekből összesen 1500 van Szlovákia-szerte, a legfontosabb, meghatározott helyeken. A vereknyei telephely környezetében 18 furat működik. Amint elkezdődik a lerakó helyreállítása, áthelyezik őket, hogy a jövőben a lerakó szélesebb környezetét kísérjék figyelemmel. Jelenleg 100 szakember felügyeli a rendszer üzemelését.

Az elmúlt hetekben a vereknyei kutakból vett vízminták teszteredményei is bekerültek a rendszerbe. A mintavételt és az elemzést a környezetvédelmi tárca másik háttérintézménye, a Vízgazdálkodási Kutatóintézet (VÚVH) végezte. Ezek az eredmények megfeleltek a monitoring-kutakból nyert adatoknak. „Az elemzések során a tudósok mindig új információkban reménykednek. Ez esetben azonban örülök, hogy a meglepetés elmaradt. A mi eredményeink megerősítették a geológus kollégák adatait” – mondta Ľubica Kopčová a kutatóintézet vezérigazgatója. Sólymos hozzátette, hogy az anyagok koncentrációja nem jelent egészségügyi kockázatot. "Veszélyes a kutakból származó szennyezett vízzel öntözött zöldségek évekig tartó fogyasztása lenne, de az egyes anyagoknál eltérő a veszélyes dózis", mondta a miniszter.

Július végén és augusztus elején az intézet alkalmazottai 23 mintát vettek a vereknyei kutakból, melyeket a Nemzeti Referencia Laboratóriumban vizsgáltak meg.  Az elemzés gumiipari vegyi anyagok és növényvédő szerek jelenlétét mutatta ki. A határértéket az illékony klórozott szénhidrogének, alifás és aromás szénhidrogének is túllépték. Szeptemberben a VÚVH további 11 kútból vett mintát nemcsak Vereknyén, hanem a környező településeken és városrészekben is (Csöllén, Pozsonypüspökin és Főrévben).

Ezeket is olyan szerves anyagokra tesztelték, mint az illékony klórozott szénhidrogének, alifás és aromás szénhidrogének illetve poláris és egyéb szerves növényvédő szerek.

Az elemzések eredményei alapján három kútban (Vereknye) a klórozott szénhidrogének (TCE és PCE) lépték túl a határértékeket. A növényvédő szerek teljes mennyisége csak egy vereknyei kútban haladta meg a limitet, és ugyancsak egy vereknyei kútban mértek magasabb koncentrációt egy konkrét növényvédő szer esetében. Ha összevetjük a vereknyei kutak és a környék kútjainak teszteredményeit megállapítható, hogy a meghatározott határértékeket csak a vereknyei minták lépték túl, a közeli települések és városrészek kútjaiban nem mértek kiemelkedő koncentrációt egyik anyagból sem.

(-)

 

A hulladéklerakó felszámolására az úgynevezett enkapszuláció módszerét alkalmazzák majd, vagyis a lerakót egy föld alatti szigetelő fallal teljesen izolálják a környezetétől. Alulról egy vízzáró agyagréteg állja a szennyezés útját, felülről pedig hermetikusan letakarják. A kármentesítés része lesz a szennyezet talajvíz kiszivattyúzása és megtisztítása. Egyébként a világ más országaiban is alkalmazzák ezt a módszert a hulladék tokozására. Hasonló megoldáshoz nyúltak már például Csehországban, Ausztriában, Lengyelországban, Nagy Britanniában vagy az Amerikai Egyesült Államokban is.