Megosztás
Az iraki haderő eddigi legösszetettebb hadművelete az Iszlám Állam kezén lévő Moszul ostroma. Noha az iraki hadseregnek sikerült fele akkora területre visszaszorítania a dzsihadistákat, mint amekkorát azok korábban meghódítottak, egyes iraki illetékesek aggódnak amiatt, hogy az iraki offenzívát esetleg elhamarkodottan indították meg. Ha a várost kész béketerv nélkül hódítják vissza, az még több erőszakhoz vezethet - írja elemzésében az AP hírügynökség.
Moszul 2014 júniusában került az Iszlám Állam kezére, amikor a szélsőségesek rohamosan terjeszkedtek az ország északi és nyugati részén, Irak területének közel egyharmadát lerohanták és a 2003-as amerikai megszállás óta a legmélyebb politikai és biztonsági válságába taszították a közép-keleti országot.
Az iraki haderő az ország nyugati részén aratta legutóbbi területi nyereségeit a dzsihadistákkal szemben. 2015 végén a hadsereg visszafoglalta Ramádit, majd egy sor kisebb várost és falut az Eufrátesz mentén, júniusban pedig Fallúdzsát szabadították fel. Ezzel – a dzsihadisták iraki és szíriai területei közötti utánpótlási vonalak elvágása révén – sikerült meggyengíteni az Iszlám Államot.
Ezt követően az iraki hadsereg júliusban megkezdte benyomulását Ninive tartományba, hogy körbefogja a tartományi székhelyet, Moszult. Az elit alakulatok vezetésével visszafoglalták a várostól délre található Kajara légitámaszpontot. A támaszpontra több ezer katonát vontak össze az ostrom megkezdése előtt. A Moszultól északra fekvő Kázer régióban is csapatokat telepítettek – a katonák mellett kurd milicistákat (pesmergákat) – , akárcsak a várostól északra a moszuli gátnál és Basika körzetben.
A város visszavételére irányuló hadművelet északi és keleti irányból indult. A pesmergák a Moszultól északkeletre, a Ninivei-síkságon fekvő keresztény és jazidi falvakból űzik ki a dzsihadistákat, eközben az iraki hadsereg megkísérli elvágni a fő utánpótlási vonalakat Moszultól északnyugatra. Nagyszámú iraki katona nyomul előre a város felé a Karaja légitámaszpontról is.
A Moszul környéki falvak megtisztítása után iraki különleges erők – másik elnevezésükön: terrorizmus-ellenes erők – vezetésével indul meg a város tulajdonképpeni ostroma. A különleges erők kiképzése több mint egy évtizede zajlik az Egyesült Államok segítségével, és mára Irak legfelkészültebb szárazföldi egységei közé tartoznak. Több másik város ostrománál – így Tikrítnél, Ramádinál és Fallúdzsánál és a beidzsi olajfinomítónál – szintén az ő egységeik vezették a szárazföldi támadást.
Az iraki hadsereg számos területi sikert ért el az elmúlt évben az Iszlám Állammal szemben, de Moszul ostroma az eddigi legösszetettebb feladatnak ígérkezik. Moszul Irak második legnagyobb városa, elhelyezkedése és mérete miatt is sokkal nagyobb falat, mint amilyenekkel eddig meg kellett birkóznia a haderőnek.
A hadseregre óriási nyomás nehezedett, hogy még az év vége előtt megindítsa az offenzívát, hiszen Haider al-Abádi iraki kormányfő többször is megígérte, hogy 2016-ban kiűzik Moszulból az Iszlám Államot. Egyes iraki illetékesek szerint félő, hogy túl korán indították meg az ostromot: azelőtt, hogy a politikusok megegyeztek volna afelől, hogy hogyan kormányozzák a tartományt, ha majd az Iszlám Államot sikerült kiűzni onnan.
Az iraki társadalom és politika továbbra is mélyen megosztott, és a szunnita, a síita és a kurd közösségek közötti feszültségek, amelyek lehetővé tették az Iszlám Állam felemelkedését, megoldatlanok maradtak. Illetékesek attól tartanak, hogy – közös ellenség hiányában – megtorlások és fegyveres összetűzések formájában még akkor is kiújulhat majd az erőszak, ha sikerül Moszult visszafoglalni.
Talib Sagáti altábornagy szerint nagyon jól haladnak
Nagyon jól halad a hétfőre virradóra kezdődött nagyszabású hadművelet az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet kezén lévő utolsó iraki nagyváros, Moszul felszabadítására – közölte Talib Sagáti altábornagy, a közös katonai műveleti parancsnokság vezetője.
Az altábornagy Kázer településén nyilatkozott arról az AP amerikai hírügynökségnek, hogy a hadművelet a terveknek megfelelően halad, egyben "nagyon fontosként" méltatta a nyugati terrorellenes koalíció szerepét a légicsapásokban és a hírszerzési értesülések megosztásában. Utóbbiak szerint néhány IÁ-szélsőséges családostul Szíriába menekült Moszulból – tette hozzá.
Ugyanakkor iraki kurd erők (pesmergák) lassan haladnak Moszultól keletre. Páncélozott járművek hosszú oszlopa, hátukban több száz kisteherautóval haladt hétfőn a ninivei fennsíkon féltucat falu irányába. A nap folyamán intenzív amerikai légi támadások érték az egykor vallási kisebbségek által lakott, mára az IÁ terroruralma miatt elhagyatott falvakat.
Mohammad Darvis, a kurd erők alezredese elmondta: a főutak és a mezők házilag készített pokolgépekkel vannak aláaknázva, emellett pedig öngyilkos merényletek lassítják támadásukat.
Egy névtelenül nyilatkozó pesmerga őrnagy szerint néhány kurd egység behatolt a falvakba, de nem szálltak ki Humvee típusú katonai terepjáróikból a tűzszerészekre várva.
A Firat kurd hírügynökség szerint mintegy 70 iraki katona esett áldozatul a terrorszervezet egyik merénylőjének a Moszultól keletre lévő Balavat nevű falu mellett.
Az al-Manar arab hírtelevízió szerint kőolajjal feltöltött és meggyújtott tüzes árkokkal védi a kormányerők ostromától Moszult az Iszlám Állam.
A híradás szerint a szélsőségesek az iraki Ninive tartomány székhelyétől keletre, al-Hamdaníja nevű külvárosnál folyamodtak ehhez a taktikához, hogy lelassítsák a szárazföldi offenzívát és zavarják a Washington vezette terrorellenes koalíció légicsapásait. Hamdaníjához közelít ugyanis az iraki hadsereg 9. harckocsi hadosztálya.
Maszúd Barzani, az iraki Kurd Regionális Kormányzat elnöke bejelentette, hogy az iraki kurd erőknek (pesmergák) a hadsereggel vállvetve 200 négyzetkilométeres területet sikerült felszabadítaniuk Ninive tartományban.
Törökország kész befogadni több százezer menekültet az iraki Moszulból,
ha az Egyesült Államok vezette szövetség által az Iszlám Állam kiűzéséért indított hadművelet következtében fellángolna a felekezetek közötti erőszak – közölte hétfőn Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes, miközben az ENSZ egy lehetséges humanitárius katasztrófára készül.
Törökország több alkalommal is hangoztatta, hogy a síita milíciák részvételének engedélyezése a többségében szunnita arabok lakta város ostromában felekezetek közötti ellentéthez vezethet.
A nap folyamán egyébként leverték azt a lázadást, amely az úgynevezett iszlamista rendőrség parancsnokának vezetésével tört ki Moszulban Abu Bakr al-Bagdadi, az IÁ vezetője ellen, aki állítólag a dzsihadisták szíriai bástyájába, Rakkába menekült át a terrorszervezet iraki fellegvárából
– jelentette az asz-Szumaríja pánarab televízió Ninive tartománybéli forrásokra hivatkozva.
A televízió úgy tudja: az al-Bagdadihoz hű elit alakulatok néhány órás összecsapásokat követően leverték a puccskísérletet a városban, megölve a felkelés élén álló moszuli Abu Uszmánt és néhány követőjét, akihez hű erők korábban az IÁ több létesítményét is megtámadták. A dzsihadisták helyreállították ellenőrzésüket Moszul felett. Az Iszlám Állam Uszmán több tucat munkatársát végeztette ki a város központi terein.
Korábban a pánarab hírtelevízió közölte, hogy az Iszlám Állam vezetője túlélte a koalíciós erők légicsapását Moszulban.
Haider al-Abádi iraki kormányfő hétfőre virradóra jelentette be a Moszul felszabadítását célzó szárazföldi hadművelet kezdetét. Az offenzívában nagyjából 60 ezer fegyveres vesz részt, köztük – az asz-Szumaríja szerint – a hadsereg katonáin kívül terrorelhárító egységek, szövetségi és helyi rendőrök, kurd harcosok (pesmergák), illetve egy síita milícia és a térségbeli szunnita törzsek fegyveresei is. Az előrenyomulást az Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíció légiereje támogatja.
A dzsihadista szervezet 2014 júniusában foglalta el az akkor kétmilliós Moszult, Irak második legnagyobb városát, ahol jelenleg is mintegy 1,3 millió ember él. Az iraki Ninive tartomány székhelyén becslések szerint több mint 6000 harcossal rendelkezik az Iszlám Állam.
Az iraki kormányfő többször is megígérte, hogy 2016-ban kiűzik Moszulból az Iszlám Államot. Egyes iraki illetékesek szerint félő, hogy túl korán indították meg az ostromot. Az iraki társadalom és politika továbbra is mélyen megosztott, és a szunnita, a síita és a kurd közösségek közötti feszültségek, amelyek lehetővé tették az Iszlám Állam felemelkedését, megoldatlanok maradtak. Illetékesek attól tartanak, hogy – közös ellenség hiányában – megtorlások és fegyveres összetűzések formájában még akkor is kiújulhat majd az erőszak, ha sikerül a várost visszafoglalni.
Találkozót tartanak az észak-iraki Moszul ügyében a dzsihadista szervezet ellen fellépő, nemzetközi terrorellenes koalíció védelmi miniszterei október 25-én Párizsban – jelentette be hétfőn Jean-Yves le Drian, a francia védelmi tárca vezetője. A találkozó célja, hogy megvitassák az IÁ iraki fellegvára, Moszul felszabadításának a menetrendjét és remek alkalom lesz arra, hogy a szíriai fellegvár, Rakka visszafoglalása újra az asztalra kerüljön.
(MTI/para)