Ján Kuciak és kedvese vére ott van a kormány mundérján!

Ennyi a megfellebbezhetetlen evidencia jelenleg! Akkor is, ha majdnem biztosra vehető, hogy a kegyetlen gyilkos felbérléséhez semmi köze nem volt egyetlen kormámnytagnak sem.

Az is tény viszont, hogy a likvidált újságíró utolsó, már a meggyilkolása után közzétett cikke olyan dokumentum, amely semmilyen kétséget nem hagy afelől, hogy bűnözők kerültek a kormányhivatali spájzba.

(Egyéb lakrészt, teszem azt, Robert Fico kormányfő szolgálati hálószobáját jóindulatúan hagyjuk ki ebből az undorító és félelmetes afférból.)

Szerény véleményem szerint Marek Maďarič kulturális miniszter, Fico egykori bajtársa (egyelőre még elv- illetve párttársa) erre eszmélhetett rá, amikor eldöntötte, hogy számára emberként és persze politikusként is vállalhatatlan a kormámnytagság.

Ha ugyanis kulturális miniszter marad, az annyit tett volna, hogy a közvetve bár, de tagadhatatlanul az embervérrel befröcskölt mundér becsületét akarja megvédeni… Ez pedig nem más, mint maga a lehetetlen küldetés!

Amire a politikában járatlan közember szerint – márpedig a mindekori választópolgárok minimum 90 százaléka ilyen!!! – nyilvánvalóan csak két oka lehet annak, aki bevállalja.

Az egyik ok, ha teljesen naiv/hülye az illető. A másik ok, ha rosszul értelmezett betyárbecsületből úgy dönt az érintett, hogy utánunk a vízözön, menjünk együtt a süllyesztőbe, ha már annyi mindent végigzongoráztunk eddig…

Van még egy harmadik ok is a mundér nem létező becsületének védelmére a politikában járatlan közemberek többsége szerint, amely nem más, mint az, hogy a lehetetlen küldetést bevállaló politikus gátlástalan bűnöző…

Ha tetszik, ha nem bizonyos eleve ellendrukkereknek, a dolgok pillanatnyi állása szerint nincs konkrét bizonyíték, bírósági ítélet arra nézvést, hogy a kormány minden tagja gátlástalan bűnöző lenne.

Vonatkozik ez a Smer-SD színeit viselő kormánytagokra is, a koalíciós politikusokra (Híd és SNS) pedig még inkább. Abban azonban egyáltalán nem lehetünk biztosak, hogy nem akad a kormányban naiv/hülye, a bajtársiasságot rosszul értelmező, gyermeteg módon romantikus alkat…

Most már csak az a kérdés, mennyi az annyi? Mármint, hogy hányan vannak és kik azok a jelenlegi kormányban, akik úgy akarják megvédeni a kormány mundérjának nem létező becsületét, hogy benne maradnak…

Bizony, bizony, ha esetleg valakinek nem jött volna le eddig a jelképes színpadról, arra kíváncsi a politikában járatlan közemberek döntő többsége, hogy mit tesz most már saját párttársaival együtt a két koalíciós pártelnök, Bugár Béla (Híd) és Andrej Danko (SNS).

Én egyszerű sajtómunkásként, közíróként azt gondolom, attól függ, hogy rövid távon vagy hosszabb távon gondolkodnak-e a maguk és pártjuk jövőjéről.