Kérhetnének a katalánok menedékjogot az EU-ban?

Egy európai állampolgár által valamely európai uniós országnál kért politikai menedékjog "nyilvánvalóan megalapozatlannak" számítana az EU-s szerződések értelmében, mivel a 28 EU-tagállam jogi és gyakorlati szempontból "biztonságos országnak" számít - írta az EFE.

Kérhetnének a katalánok menedékjogot az EU-ban?
Fotó: TASR/AP

A spanyol hírügynökség ezt azzal kapcsolatosan fejtette ki, hogy Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap azt mondta: Carles Puigdemont leváltott katalán elnök politikai menedékjogot kaphatna Belgiumban, ha kérelmezné.

A spanyol hírügynökség ezzel összefüggésben az Európai Unióról szóló szerződés 24. jegyzőkönyvéből idéz, amely az Európai Unió tagállamainak állampolgárai számára nyújtott menedékjogról szól. "Tekintettel az Európai Unió tagállamai által az alapvető jogokra és szabadságokra vonatkozóan nyújtott védelem szintjére, a tagállamokat egymás vonatkozásában a menedékjogi ügyekkel összefüggő valamennyi jogi és gyakorlati célból biztonságos származási országoknak kell tekinteni" - áll a 24. jegyzőkönyvben, amely az EFE szerint így megnehezítené a volt katalán elnök politikai menedékjogának biztosítását.

Az európai szerződések csak néhány kivételt említenek arra az esetre, amelyikben lehetővé válik, hogy egy tagállam megvizsgálhassa egy másik uniós ország állampolgárának menedékkérelmét.

Az erre vonatkozó első kivétel szerint ha egy tagállam eltérne az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény szerint rá vonatkozó kötelezettségeitől, akkor állampolgára menedékjogot kérhet egy másik európai országnál.

Kivételt képezne továbbá, ha egyértelműen felmerülne annak kockázata, hogy valamelyik tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben foglaltakat, és ezért a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelyének életbe léptetése lenne szükséges vele szemben. Ha az e cikkely alkalmazására vonatkozó eljárást megindítanák, akkor lehetővé válna, hogy egy európai állam politikai menedékjogot biztosítson az érintett uniós tagállamnak.

Végül pedig, ha egy tagállam mégis egyoldalú módon úgy dönt, hogy megvizsgálja egy európai állampolgár menedékjog iránti kérelmét, a tagállamnak kötelessége tájékoztatnia döntéséről az EU-országokat képviselő Európai Tanácsot.

(MTI)