Ki a f@om folytat kampányt a dunaszerdahelyi polgi ellen?

Az elmúlt napokban több olvasónk is szemrehányást tett nekem, hogy kampányt folytatunk Dunaszerdahely polgármestere ellen. Konkrétan az volt a problémájuk, hogy beszámoltunk a polgi luxusverda iránti féktelen igényéről.

Ki a f@om folytat kampányt a dunaszerdahelyi polgi ellen?
Fotó: Paraméter

Hirtelen fölindulásból szívesen toltam volna ezeknek a  „kritikusoknak“, hogy édesanyátok hogy van,  de tudatosítottam, soha nem szabad akkora surmónak lenni, mint amekkorák előfordulhatnak olvasóink között…

 

De nagyon-nagyon fájt…!

Úgy érzed magad ilyenkor, mint amikor bazira húgyozhatnékod van, és se közel, se távol nem tudsz könnyíteni magadon. Nem kívánom neked, kedves olvasó.

Pedig csak annyit kellett volna tennem, hogy megkérdezem, ki a faszom folytat kampányt a dunaszerdahelyi polgi ellen? Ekkor azonban az lett volna a mantra, hogy mámegin vulgáris vagyok. Mosdatlan szájú, primitiv meg minden… Nem szóltam hát be, és arról sem próbálkoztam meg értekezni, hogy mi egy sajtómunkás feladata általában. Például, nekikezdhettem volna ragozni, hogy a sajtómunkás nem más, mint te, kedves adófizető, tökömöccse…

Az a dolga, sőt, kötelessége, hogy helyetted, a nevedben ellenőrizze a közeszereplőket, tegye fel nekik azokat a kérdéseket, amelyek neked nem jutnak eszedbe.

Mert hülye, érdekelt, azaz el- vagy lekötelezett, esetleg csupán gyáva vagy. Miközben a politikusok kivétel nélkül, minden esetben a te izéddel verik a csóványt…

A dunaszerdahelyi polgármester, Hájos Zoltán doktor esetében úgy, hogy egy méregdrága verdára fáj a foga és szemrebbenés nélkül elköltené rá a pénzedet. Illetve a dunaszerdahelyi polgároktól adók formájában behajtott zsét.

Tetejébe, kurvára nem tetszik neki, hogy ezt  a perverz igényét/vágyát valakik felróják neki. Történetesen „az ellene kampányolók”, vagyis az ellenzéke és sajtómunkások…

A normális, két lábbal a földön járó, kötelességtudó sajtómunkás ilyesmin egyálatlán nem akad fenn.

Mert tudván tudja, hogy a politikus olyan „állatfaj“, akinek vallása, erkölcse legfeljebb érdekből terem.

Ennyit arról, hogy értelmes cselekmény-e a közembert képviselő sajtómunkások részéről szemrehányást tenni a politikusoknak.

A másik probléma, illetve az igazi probléma az, hogy

a szóban forgó kampányt elsősorban maga a polgármester úr nyitotta és folytatja önmaga ellen. Egyáltalán nem az ellenzéke vagy a sajtó emberei!

Vagy azért, mert távolról sem intelligens a faszi. És mint ilyen, képtelen elképzelni is, hogy mennyire hányingert keltő az ő húgyagyú akarnokokat jellemző rongyrázása. De ami még ettől a szánalmas helyzettől is snasszabb lehet, az a polgi hatalomittas primitivizmusa. Az „ami jár az jár” kórisméje!

Világos, ugye, hogy miről van szó? Ha nem, tessék belegondolni Hájos Zoltán kiszólásába, ami akkor böffent ki belőle, amikor sarokba szorították a több mint százezer eurós szolgálati kocsi megvásárlásának szándéka miatt:

"Vettünk volna Daciát, az jobban mutatott volna!" – jelenté ki az édes úr.

Hát nem a Hájos Zoltán értékrendjét legfrappánsabban jellemző kampányjelszó hangzott el a saját szájából a fullextrás Audi, de leginkább önmaga lelki(szegény) világnak igazolása szándékával…?

De egyébként senki ne gondolja, hogy Hájos eme sajátságos szellemi és erkölcsi állagáért elsősorban ő maga a felelős.

A vele feltétel nélkül cinkosságot vállaló, a Magyar Közösség Pártja városi szervezete listáján képviselőkké választott, agymosott mamelukok nélkül ugyanis feleannyira sem működne a szégyenletes prokjektje úgy, mint amennyire működik.

A csőlátó vagy passzív, de utólag igencsak "okos" választókról nem is beszélve…