1
Andrej Kiska és Iveta Radičová (Fotó: TASR/Andrej Galica - illusztráció)
Megosztás
Amennyiben Andrej Kiska nem jelöltetné magát a jövőre esedékes államfőválasztáson, Iveta Radičová, Andrej Danko (SNS), de Veronika Remišová is jó esélyekkel indulhatna a megmérettetésen - derül ki a Focus ügynökség közvélemény-kutatásából, ami a Denník N napilap megbízásából készült.
Az államfőválasztásig még nagyjából 11 hónap van hátra, és egyelőre nem tudni, milyen jelöltekre szavazhatnak a szlovákiaiak.
Andrej Kiska azt ígérte, hogy legkésőbb idén szeptemberben közli, indul-e a választáson vagy sem. Közben több ellenzéki párt is az ő bejelentésére vár, mivel ha Kiska indulna, nem gondolkodnának saját jelöltben.
Ha a jelenlegi köztársasági elnök úgy dönt, hogy nem indul a következő voksoláson, a friss felmérés szerint Iveta Radičovának volna a legnagyobb esélye megszerezni az államfői posztot. A Pozsonyi Páneurópai Főiskolán jelenleg professzorként dolgozó egykori miniszterelnökre a válaszadók 13,9 százaléka szavazna.
Radičová – aki az utóbbi időben többször is elutasította, hogy visszatérne a politikába – egyébként 2009-ben egyszer már volt államfőjelölt, be is jutott a második fordulóba, ám ott Ivan Gašparovič felülkerekedett rajta.
Dankót csípik az SNS-esek és a smeresek is
Andrej Danko házelnök, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke végzett a második helyen a közvélemény-kutatásban, a válaszadók 12 százaléka szavazna rá. Danko nem csak az SNS-választók körében szimpatikus, tíz smeresből négy szintén rá szavazna.
Közben viszont nem valószínű, hogy Danko köztársasági elnök szeretne lenni. Korábban többször is nyomatékosította, hogy szívesen látna nőt az államfői poszton, és pártja június 9-i kongresszusán erről akarja majd meggyőzni párttársait is. Sajtóértesülések szerint esélyes a jelöltségre az SNS két minisztere, a mezőgazdasági tárcát vezető Gabriela Matečná, és az oktatásügyi minisztérium élén álló Martina Lubyová is.
Remišová után Bugár
A felmérés során a lehetséges jelöltek dobogójára jutott az Egyszerű Emberek politikusa, Veronika Remišová 7,8 százalékkal. A jelöltségről hivatalosan ő sem ejtett szót, egyelőre csak annyit közölt, hogy álláspontja szerint az ellenzéknek közös jelöltet kell indítani a 2019-es elnökválasztáson.
Remišová után a Híd elnöke, Bugár Béla következik – őrá a megkérdezettek 5,3 százaléka voksolna. Egyelőre kérdéses, hogy a Híd indít-e saját jelöltet, vagy beáll valaki mögé, mindenesetre valószínűtlen, hogy ellenzéki jelöltet támogatnának. Bugár mellesleg már az év elején szinte biztosra vette, hogy Andrej Kiska jövőre már nem jelölteti magát.
Sötét oldal
A szélsőjobboldali ĽSNS elnöke, Marián Kotleba népszerűsége csupán háromtized százalékkal marad el Bugárétól – a neonácigyanús pártvezérre a válaszadók 5 százaléka voksolna az államfőválasztáson.
Kotleba nyomában pedig nem más lohol, mint az egykori HZDS-es igazságügyi miniszter, jelenleg a Legfelsőbb Bíróság bírája, Štefan Harabin, akire a megkérdezettek 4,8 százaléka adná szavazatát. Harabin egyébként már gyűjti is a jelöléséhez szükséges aláírásokat.
Jelölt nélkül a Smer
Robert Fico négy éve indult az elnökválasztáson, akkor ki is kapott Andrej Kiskától. A tisztségéből botrányos körülmények között távozó exkormányfő idén februárban már be is jelentette, hogy nem lesz belőle elnökjelölt.
A Smer egyelőre nem tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy saját jelöltet állítani. A párthoz közeli források Maroš Šefčovič nevét emlegetik lehetséges jelöltként, ám kérdéses, hogy az Európai Bizottság alelnöke hajlandó volna-e feladni ígéretes diplomatakarrierjét egy elbukott választásért cserébe. Mindenesetre ha indulna, masszív kampányt kéne folytatni, mert a felmérés szerint csak a voksolók 2,8 százaléka választaná őt.
(DenníkN/para)