Ki járhat jól és ki pórul a nagyudvarnoki véres vasrudas támadás újratárgyalásával?

Még karácsony előtt újraindul a per, december 18-ára, jövő hét hétfőre tűzték ki a tárgyalás időpontját.

Ki járhat jól és ki pórul a nagyudvarnoki véres vasrudas támadás újratárgyalásával?
Fotó: Paraméter

Egyébként nagy esély van rá, hogy sikerül elhúzni a pert jövő februárig, ami azt jelentené, hogy a bűntény elkövetése után három év elteltével sem születik jogerős ítélet, pedig a feltételezett tettes a támadás másnapja óta ugyanaz a személy.

A saját háza előtt a munkahelyéről való éjjeli hazatérésekor megtámadott B. János a támadás után, majd a büntetőper során is végig azt állította, hogy a vasrudas elkövető egy bizonyos M. József pozsonyeperjesi származású fiatal férfi, akit azt követően ismert fel, hogy lerántotta a fejét eltakaró sálat/maszkot.

M. Józsefnek a tárgyalás során egy bizonyos N. Sz. biztosított alibit, aki a bíróságon eskü alatt vallotta, a feltételezett elkövető nála volt – egyébként szintén Nagyudvarnokban, azon a bizonyos hétfő éjszakán, és éppen filmeztek.

Hosszú bírósági huzavona után, tavaly novemberben született meg az első fokú ítélet, mely szerint M. Józsefet bűnösnek találták súlyos testi sértés vádjában. Az ítélet a kiszabható büntetés (4-10 év) alsó határa alatti, három év felfüggesztett szabadságvesztés volt, négy év próbaidővel. A bíróság távoltartási végzést is kiadott, M. József nem mehet 5 méternél közelebb B. Jánoshoz.

Szóval nem kapkodták el, na. Vagy talán mégis, ugyanis a már több mint egy éve meghozott első fokú ítélet után a vád és a védelem oldaláról benyújtott fellebbezésnek is helyt adott a fellebbviteli bíróság, ergo azonosulni tudott az ügyész és a vádlott érveivel is, ezért is kerül vissza Nagyszombatból Dunaszerdahelyre az ügy.

Itt egy összefoglaló az ügy tárgyalásáról, valamint a fellebbezésekben megfogalmazott érvekről:
Pont kerül valaha a brutális nagyudvarnoki verés perének végére?

A Nagyszombati Kerületi Bíróság szeptember 28-án, azaz mintegy tíz hónappal az első fokú ítélet meghozatala után törölte el azt, és rendelte el a per újratárgyalását. Birtokunkba jutott a bíróság döntésének indoklása, mely kitér arra, hogy a járásbíróság több esetben nem járt el következetesen, a törvényi előírásoknak megfelelően. Felvetik, hogy az ítélet korai, ugyanis maradt néhány tisztázatlan momentum, amelyet illő lett volna kivizsgálni.

A vádlott és ügyvédje által benyújtott fellebbezéssel a kerületi bíróság csak részben tudott azonosulni. Például azzal az észrevétellel, hogy a tavaly április 6-án megtartott tárgyaláson, amikor az ügyben eljáró rendőröket, tehát a sértett családjától független tanúkat hallgattak meg, nem volt jelen tolmács, így a vádlott nem tudott kellőképpen reagálni az ott elhangzottakra.

Akkor állította például az egyik rendőr azt, hogy amikor megvizsgálták, a támadás helyszínétől az alibit biztosító N. Sz. házához vezető úton van-e működőképes térfigyelő kamera, akkor az egyik háznál azt mondták, hogy előttük néhány nappal már az említett N. Sz. is érdeklődött erről.

Tehát ezeket a rendőröket újra meg kellene hallgatni, mégpedig tolmács jelenlétében, továbbá meg kell határozni azokat a rendőröket is, akikre a járásbíróság bírója az első fokú ítélet indoklásában úgy hivatkozik, minthogy vallomásuk terhelő erejű a vádlottra nézve.

Fontos momentum a fellebbviteli bíróság indoklásában, hogy a kerületi bíró azt kéri benne, indokolják meg részletesebben azt, miért nem hitt M. József alibijének, tehát az azt biztosít N. Sz.-nek, illetve élettársának, aki ugyancsak igazolta, hogy a vádlott náluk járt a támadás estéjén, noha a kérdéses időpontban ő maga már lefeküdt aludni.

A kerületi bíró kitért arra is, hogy a járásbíróságon meg kellene hallgatni azokat az orvosokat a dunaszerdahelyi kórházból, akik a támadás napján vizsgálták meg magas vérnyomással a vádlottat. Elsősorban arra kellene megtalálni a választ, hogy az akkori egészségi állapota cáfolhatja-e, hogy ilyen intenzitású és erejű ütéseket mérjen egy vasrúddal a sértettre.

A korábbinál részletesebb kommentárt vár el a kerületi bíróság a biológiai nyomok és a közvetett tárgyi bizonyítékokkal kapcsolatban is, továbbá azt is, hogy értékelje a járási bíró a klinikai pszichológustól származó és a vádlott által benyújtott, annak szavahihetőségét taglaló szakvéleményt.

Mindebből azt hihetnénk, a sok-sok apróság tisztázása a vádlott javára döntheti el a pert, a kerületi bíró azonban rámutat arra is, hogy a védelem kifogásai közül megalapozatlanok azok, amelyek például a sértettnek a megtámadásáról szóló vallomásában található apróbb ellentmondásokat, vagy a támadás több különböző lehetséges indítékát taglalják. A védelem ugyanis ezekbe is belekötött. A kerületi bíró viszont úgy látta, hogy ezek nem cáfolják az állításait.

A vádlott ügyvédje a fellebbezésében arra is kitért, hogy az első fokú ítélet mindössze a sértett vallomásán alapszik, ami ellentmond a hazai és az európai emberjogi bírósági gyakorlatnak is, ugyanakkor a kerületi bíró ezt is cáfolja, leszögezve, hogy a sértett vallomásán kívül rendelkezésre állnak a helyszínre elsőként érkező rendőrök és mentősök, továbbá más személyek vallomásai, amelyek ugyan csak közvetett bizonyítékoknak számítanak, de megerősítik azt, amit a sértett állít.

Az egyik legfontosabb megállapítás a kerületi bíróság indoklásában pedig már a vádat érinti, a bíró ugyanis teljes mértékben azonosul az ügyész fellebbezésében foglaltakkal. Ő pedig leginkább azt kifogásolta, hogy a kiszabhatónál enyhébb büntetést róttak ki M. Józsefre, mivel azt szerinte semmi nem indokolta.

Már amennyiben valóban bűnös, ugye. Hogy a fent említett hiányosságok orvoslása hogyan befolyásolja végül az újabb járásbírósági tárgyalást, megváltozhat-e ezek alapján ugyanannak a bírónak a jogi szakvéleménye az ügyről annyira, hogy esetleg felmentse a vádlottat, vagy épp ellenkezőleg, a fellebbviteli döntésnek eleget téve súlyosbít az ítéleten, kiderül a hétfőn kezdődő újabb perben.

(parameter)